Blog bejegyzések

  • A pénz különböző szerepei szempontjából különböző pénzmennyiség-változás mondható kedvezőnek. A pénznek azonban egyszerre kell megtestesítenie a különböző szerepeket. Mekkora az a pénzmennyiség-változás, amely a pénz minden szerepe szempontjából kielégítő? Mi a legjobb választás a társadalom egésze számára? A pénz nem semlegességét tárgyaló blogbejegyzésben már megállapítottuk, hogy a megfelelően bőséges pénzmennyiség-növekedés hosszabb távon is kedvezőbb a gazdaság számára.

  • A pénz hagyományos szerepei: a csere- és mérőeszköz, illetve értékőrző szerep arra a kérdésre adják meg a választ, hogy mire a jó a pénz az egyes gazdasági szereplők számára. Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a pénz nem semleges és nem mentes a különböző érdekektől.

  • A pénz a gazdaságban különböző utakat járhat be, amelyek gazdaságélénkítő hatása eltérő. Kedvezőbb, ha a pénz minél jobban szétterül a hazai gazdaságban, és az is, ha hazai termékeket vásárolunk. Ráadásul a pénz eloszlását a kamatok is befolyásolják.

  • A pénz nem semleges, azaz nem mindegy, hogy mennyi van belőle. Mind a túl szűkös, mind a túl bő pénzmennyiség-növekedés káros a gazdaságra nézve; ezzel szemben egy megfelelően bőséges pénzmennyiség-növekedési ütem a gazdaság hosszú távú növekedési lehetőségeit is javíthatja.

  • A pénzmennyiségi egyenlet a gazdaságban megvalósult összes ügylet pénzügyi és reálgazdasági lába közé tesz azonosságot. Az azonosság egy hasznos értelmezési keretrendszer, amely rámutat arra, hogy milyen hatása lehet a tranzakcióspénz mennyiségének növekedésének.

  • A közpénzrendszer ellen érvelők gyakori alapállítása, miszerint „a piac hatékonyabb pénzteremtő, mint az állam”. Az állítás mögött meghúzódó érvelésben valójában keverednek a hitelezéssel és a pénzteremtéssel kapcsolatos megállapítások.

  • Svájc népszavazást tart a pénzügyi rendszer reformjáról. A Vollgeld-Initiative, magyarul Teljespénz- vagy Közpénzrendszer Kezdeményezés visszaállítaná a pénzteremtés állami monopóliumát, és megtiltaná a számlapénzteremtést a kereskedelmi bankok számára.

  • A bankoknak különböző, biztonságos működésre irányuló mutatószámok alapján kell megfelelniük a hatóság felé, amelyek megfelelő szinten tartása korlátot állíthat a számlapénzteremtés elé. A mutatószámok ténylegesen kevésbé szigorúak, mint amennyire első ránézésre annak látszanak.

  • A magyar törvények nem szabályozzák pontosan a banki számlapénzteremtést. A vonatkozó jogszabályok vélhetően azon téves szemlélet alapján kerültek kialakításra, miszerint a bankok megtakarításokat gyűjtenek és helyeznek ki.

  • A bankok meglévő megtakarítások hiányában is képesek hitelezni, így bármennyi új beruházást finanszírozni. A banki számlapénzteremtésnek nincs technikai korlátja. Bár óvatossági megfontolások a számlapénzteremtés ütemének mérséklése mellett szólnak, a bankok számára nyereségesebb lehet minél több számlapénz teremtése.