A jelenlegi pénzügyi rendszer hibái – a pénzteremtés hasznának átengedése a magánszektornak, az egyre nagyobb pénzügyi válságok, ajándékbiztosítás a bankrendszer számára – logikailag egymásból következnek. A problémák összekapcsolódása valójában olyan erős, hogy egyik probléma megoldása orvosol más problémákat is.
Az elmúlt írásokban a jelenlegi pénzügyi rendszer igazságtalanságait és egyensúlytalanságait, ezek mögöttes okait, valamint az adott problémák lehetséges megoldásait elemeztük. Ezeket foglaljuk össze röviden:
1. A pénzteremtés haszna magánszereplőknél jelenik meg
A pénzteremtés haszna nem az államnál, hanem hazai és külföldi magánszereplőknél (bankoknál) jelenik meg. A hazai bankrendszer érdekköre elsősorban kamatkülönbözet, valamint „kedvezményes hitel” formájában részesül a pénzteremtés hasznából.
Ez a helyzet azért áll fenn, mivel az állam nem teremthet pénzt egy értelmetlen szabály – a monetáris finanszírozás tilalma – miatt. A bankok ezzel szemben szabadon teremthetnek pénzt; ráadásul – szabályozási juttatások miatt – a bankok által kibocsátott jelek a legnépszerűbb pénzformák, leginkább ezeket használjuk.
A pénzteremtés hasznát úgy lehetne visszaszerezni, ha az állam – megfelelő szabályozás keretében – pénzt, illetve pénzre váltható kamatmentes eszközt bocsáthatna ki; ezzel párhuzamosan pedig be kellene tiltani, hogy a bankok szabadon pénzt teremthessenek.
2. Egyre nagyobb pénzügyi válságok alakulnak ki
A jelenlegi pénzügyi keretrendszerben az egyre nagyobb eladósodás egyirányú utcát jelent. Az eladósodás visszafizethetetlen adósságokhoz, egekbe szökő (olykor zuhanó) reáleszköz – például ingatlan és részvény – árakhoz, így egyre nagyobb pénzügyi válságokhoz vezet.
Az eladósodás kényszere azért állt elő, mert a gazdaságnak egyre több pénzre van szüksége, de mivel az állam nem teremthet pénzt – kénytelen a banki pénzteremtésre támaszkodni. A bankok a friss pénzeket azonban elsősorban hitelekkel szemben bocsátják ki; így a pénzteremtés és az eladósodás összekapcsolódik.
A pénzteremtés és az eladósodás szétválasztható abban az esetben, ha korlátozzuk, hogy a bankok szabadon pénzt bocsássanak ki. Ekkor a bankok nem tudnak hitelezéskor pénzt teremteni, csak meglévő jegybankpénzeket közvetítenek megtakarítók és hitelfelvevők között.
3. A számlapénzek nincsenek biztonságban
A számlapénzek iránti bizalom erősítése érdekében a társadalom ajándékbiztosításban részesíti a bankrendszert. A pénzteremtés kockázatából származó hasznokat azonban a bankrendszer fölözi le, a biztonság árát viszont a társadalomnak kell megfizetni.
A bankok elsősorban adósságokkal szemben teremtenek pénzt, és jellemzően minél több hitel kihelyezésében érdekeltek. Míg a hitelek kockázatot tartalmaznak, addig a gazdaságnak biztonságra van szüksége a pénzforgalmat illetően. Így a társadalom „kénytelen” támogatni a bankok biztonságát.
A pénzek akkor lennének biztonságban ajándékbiztosítás nélkül, ha a pénzek fedezete teljes mértékben kockázatmentes eszköz lenne.
A jelenlegi pénzügyi rendszer problémáinak összekapcsolódása és orvoslásuk
A bemutatott három igazságtalanság és egyensúlytalanság felfűzhető egy logikai láncra, és ez az ok-okozati lánc rendkívül erős. A jelenlegi pénzügyi rendszer igazságtalanságai és egyensúlytalanságai olyannyira szorosan összekapcsolódnak, és annyira egymásból következnek, hogy az egyik probléma megoldásával más problémák is orvoslásra kerülhetnek a következőképpen:
1. Az állam vegye vissza a pénzteremtést a magánszektortól, és ezzel párhuzamosan tiltsa meg a bankok pénzteremtési gyakorlatát. Így a pénzteremtés haszna az államnál marad. A banki pénzteremtés tiltása nem tehetné lehetővé a bankoknak, hogy hitelezéskor pénzt teremtsenek, elkerülve ezzel az egyre inkább visszafizethetetlen adósságokat, az egekbe szökő (olykor zuhanó) reáleszköz-árakat, végső soron az egyre nagyobb pénzügyi válságokat. Ha a hitelezés és a pénzteremtés szétválik, és a pénzek fedezete az állam által kibocsátott tartalék lesz, akkor a pénzek teljes biztonságba kerülnek.
2. A pénzteremtés és a hitelezés különválasztásával elkerüljük a visszafizethetetlen adósságokat, a pénzügyi válságok bekövetkezését. Pénzre azonban változatlanul szüksége lesz a gazdaságnak, amit a pénzteremtés visszavételével az állam teremtene meg, visszaszerezve ezzel a pénzteremtés hasznát is. Az állam egyúttal kockázatmentes tartalékeszközt biztosít, lehetővé téve ezzel a pénzek teljes biztonságba helyezését.
3. A pénzek teljes biztonsága érdekében biztosítani kell, hogy azok fedezete ne hitel, hanem kockázatmentes eszköz legyen. A bankok hitelekkel szemben ne képezhessenek pénzeket, hanem az állam tudjon kockázatmentes pénzt teremteni. Ekkor különválasztható a hitelezés és a pénzteremtés, és az állam is visszakapja a pénzteremtés hasznát.
A pénzügyi reformjavaslatok és azonosságuk
A pénzügyi rendszer átalakítására eddig már több reformjavaslat született. Láttuk, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszer hibái egymásból következnek, az egyik hiba kijavításával jellemzően orvoslásra kerülnek más hibák is. Ez az oka annak, hogy az eddig felmerült, látszólag különböző pénzügyi reformjavaslatok, amelyek a jelenlegi pénzügyi rendszer egy adott hibáját kívánják orvosolni, automatikusan más problémákat is megoldanak, így végül egymáshoz hasonló típusú pénzügyi rendszerhez vezetnek. (A pénzügyi reformjavaslatok tehát jelentős átfedésben vannak egymással.)
A pénzügyi rendszer átalakítására vonatkozó reformjavaslatok a következők:
A közpénzrendszer alapú pénzreform központi üzenete, hogy a pénz legyen a közösségé, ne pedig a magánszektoré, a bankoké. Ebből azonban automatikusan következik, hogy a bankok nem tudnak hitelezéskor pénzt teremteni, a hitelezés és pénzteremtés különválik.
A teljes tartalékolás / szűk bankolás pénzreform-javaslat lényege, hogy kerüljük el az egyre mélyebb pénzügyi válságokat, ne engedjük, hogy a bankok hitelezéskor pénzt teremtsenek, tegyük kötelezővé a banki számlapénzek mögötti teljes jegybankpénz-fedezetet. Egy ilyen pénzügyi rendszerben az állam feladata, hogy megteremtse a gazdaság számára szükséges pénzt.
A Chicago-terv pénzreform-javaslata, hogy válasszuk szét a bankrendszert hitelező és számlavezető bankokra annak érdekében, hogy a bankok esetlegesen nem teljesítő hitelei ne veszélyeztessék a pénzek biztonságát. A számlavezető bankoknál lévő pénzek legyenek teljes biztonságban, a hitelező bankok kockázatát a pénzüket ott megtakarító befektetők állják. A számlavezető bankoknál lévő pénzek teljes biztonsága úgy érhető el, ha azok mögött kockázatmentes eszköz áll, amelyet az állam teremtene meg.
A digitális jegybankpénz bevezetése (jegybanki számlavezetés bevezetése) javaslat azt a kérdést veti fel, hogy az állam miért nem halad a korral, miért nem bocsát ki pénzt modern formában is. A javaslat – népszerű digitális jegybankpénz és a jegybanki rendelkezésre állás megszüntetése mellett – ahhoz vezet, hogy a bankok a gyakorlatban nem tudnak szabadon pénzt teremteni, a banki pénzek azonnal átváltódnak digitális jegybankpénzre. A bankok ekkor csak úgy hitelezhetnek, ha előzetes jegybankpénz-megtakarítással rendelkeznek. Ennek a javaslatnak is az a lényege, hogy a bankok ne tudjanak pénzt teremteni, a pénzt az állam teremtse, így a pénzek teljes biztonságba kerülnek.
(Az összes pénzügyi reform esetében igaz azonban, hogy léteznek olyan alváltozatok, amelyek a kiskapuk nyitva hagyásával – például a jegybanki rendelkezésre állás engedélyezésével, az állami pénz korlátozásával vagy feltételeinek kedvezőtlenné tételével, egyes banki hitelek kockázatmentessé nyilvánításával – nem vezetnek tartalmi változáshoz a jelenlegi rendszerhez képest.)
Összefoglalás
A jelenlegi pénzügyi rendszer igazságtalanságai és egyensúlytalanságai - a pénzteremtés hasznának átengedése a magánszektornak, az egyre nagyobb pénzügyi válságok és az ajándékbiztosítás a bankrendszer számára - egymással szorosan összefüggenek. Ezeknek a problémáknak az egymáshoz kapcsolódása valójában olyan erős, hogy az egyik megoldásával más problémák is orvoslásra kerülnek. Ezért van az, hogy a látszólag különböző pénzügyi reformjavaslatok valójában azonos változásokhoz vezetnek.
A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.