A magyar államadósság keletkezése (1973–1989)

    a magyar államadósság keletkezése (1973–1989)

    Megjelent a Pénzriport legfrissebb tanulmánya, a magyar államadósság keletkezésének részletes, analitikus elemzése. A kutatás eredménye alapján az államadósság gyors növekedését nem a Kádár-rendszer túlfogyasztása, hanem leginkább a jegybank hibás döntései, elsősorban árfolyamveszteségek okozták. 

    Az elektronikus változat teljes terjedelmében elérhető itt.

    A magyar bruttó államadósság 2,1 milliárd dollárról 20,4 milliárd dollárra nőtt 1973 és 1989 között. Az általános narratíva szerint ennek oka a Kádár-rendszer túlfogyasztása és ennek kamatos kamatai.

    A tanulmány bemutatja, hogy az adósságnövekedés legfőbb oka az árfolyamveszteség, melynek mértéke közel 10 milliárd dollár volt. A jegybank a lehető legkedvezőtlenebbül választotta meg, hogy milyen devizában adósodjon el az ország:

    • 1973 és 1980 között a svájci frank volt a meghatározó - amelynek árfolyama két és félszeresére erősödött a dollárhoz képest;
    • 1981 és 1984 között a dollárban felvett adósság aránya nőtt - viszont ebben az időszakban a dollár trendszerűen erősödött;
    • 1985-től a japán jen és német márka súlya nőtt - ezek árfolyama megduplázódott néhány év alatt.

    Az árfolyamveszteség mellett további jegybanki hibák történtek: a jegybank hitelkihelyezési veszteségei közel 3 milliárd dollár további adósságnövekményt okoztak.

    A közvetlen túlfogyasztás elenyésző volt: az egész időszak alatt nem több, mint 0,5 milliárd dollár. A túlfogyasztás kamataival együtt sem lehetett több mint 4 milliárd dollár. A szerzők szerint elképzelhető, hogy kozmetikázás történt a folyó fizetési mérleg adatokban, és így az egész időszak alatt valójában semmilyen túlfogyasztás nem volt.

    „Az eredmények alapján újra kell gondolni mindazt, amit eddig az államadósság keletkezéséről gondoltunk.”- nyilatkozta Szabó Gergely, a kutatás vezetője. „Amikor az árfolyamveszteség nagyságát először számszerűsítettük, alig akartuk elhinni az eredményt, a számításokat újra és újra ellenőriztük.” – közölte Sinka Csaba, a kutatás lektora.

    A tanulmány nyomtatott formában 2016 januárjában jelenik meg, viszont az elektronikus változat teljes terjedelmében elérhető.

    Az elektronikus változat teljes terjedelmében elérhető itt.





    Hozzászólás

11666