A megosztott főkönyv és a blokklánc technológiákhoz kapcsolódó előnyök egy része téves társításon alapszik; bár az új technológiáknak van néhány valóban egyedi tulajdonsága, de – meglátásunk szerint – ezek nem adnak jelentős tartalmi többletet a pénzreformhoz.

Számos olyan vélemény látott napvilágot, miszerint a megosztott főkönyv és a blokklánc technológiák forradalmasíthatják a pénzügyi rendszert. Egyesek szerint az új technológiáknak köszönhetően a pénzek elszámolása gyorssá, olcsóvá és biztonságossá válik, mások szerint a központi fél nélküli elszámolás lehetősége egy jobb pénzügyi rendszert eredményezhet, és vannak, akik szerint pedig az új technológia által kerülhet bevezetésre a digitális jegybankpénz a legkedvezőbb módon.

Vizsgáljuk meg, hogy az új technológiák milyen tényleges újdonságot eredményező tulajdonságokkal bírnak, valamint, hogy milyen a hasznosságuk.

A megosztott főkönyv és a blokklánc technológiák

A megosztott főkönyv technológia alkalmazásakor az adatok rögzítése megosztottan, résztvevő számítógépek sokaságán történik. A blokklánc technológia pedig képes az adatok oly módon történő rögzítésére, hogy azok – bár az összes résztvevő számára láthatók – mégsem kerülhetnek utólag módosításra. További titkosítási eljárásoknak köszönhetően a pénzek nem számlatulajdonosokhoz, hanem ún. digitális pénztárcákhoz rendelhetők, amelyek csak a tulajdonos által ismert kóddal hozzáférhetők.

Mit tudnak az új technológiák?

Az új technológiák két, a pénzügyi rendszer szempontjából ténylegesen újdonságot eredményező tulajdonsággal bírnak:

- Központi fél nélküli szabályrögzítés: lehetővé válik, hogy egy adott pénz szabályrendszerét maga a résztvevők sokasága által működtetett program határozza meg, így a szabályrendszert nem tudja egy központi szereplő megváltoztatni.
- Digitális anonimitás: lehetővé válik, hogy a pénzek digitális, de mégis anonim módon kerüljenek rögzítése.

Mit nem tudnak az új technológiák?

A bemutatott új technológiákhoz számos további kedvező tulajdonság kerül társításra, ezen társítások azonban – meglátásunk szerint – tévesek, mivel ezek a kedvező tulajdonságok valójában nem a technológiákhoz kapcsolódnak:

- „Gyors”: valójában nem gyorsabb, ha számítógépek sokaságán rögzítjük az adatokat, különösen abban az esetben, ha a hitelesítés érdekében a számítógépek számítási versenyt rendeznek egymás között.  Igaz, a legtöbb kryptopénzes utalás gyorsabb, mint a nemzetközi utalások, ennek oka azonban az, hogy a meglévő rendszerek sok esetben a hagyományos technológia elavult változatát, régi folyamatokat használnak.
- „Olcsó”: semmi nem indokolja, hogy olcsóbb legyen számítógépek sokaságán adatokat rögzíteni, különösen abban az esetben, ha a hitelesítéshez energiaigényes számítási verseny is társul. A jelenlegi banki utalások nem azért drágák, mert drágább lenne egy számítógépen adatokat rögzíteni, hanem elsősorban amiatt, mert a bankok, valamint további közvetítő felek magas nyereség és költségek mellett dolgoznak.
- „Biztonságos”: elfogadjuk, hogy a blokklánc biztonságos, de a gyakorlatban a számlaalapú rendszerek is biztonságosak: számlaegyenlegeink nem vesznek el, utalásaink pedig célba érnek évtizedek óta a hagyományos rendszerekben.
- „Értékálló”: az ismert kryptopénzek esetében a pénzmennyiség korlátos, ami bővülő használat esetén felértékelődéshez vezethetne; a pénzmennyiség korlátossága azonban szintén nem a technológiához kapcsolódik, egyszerűen ilyen szabályok kerültek rögzítésre. Ugyanezek a szabályok azonban meghatározhatók a számlaalapú rendszerekben is, például a banki pénzteremtés, valamint a jegybanki rendelkezésre állás korlátozásával.

Új technológiák felhasználási területei

Most, hogy már tudjuk, hogy milyen tényleges tulajdonságai vannak az új technológiáknak, könnyebben meg tudjuk válaszolni azt a kérdést, hogy mire nem és mire használhatók az új technológiák.

Elszámolások hatékony(talan)abbá tétele

Híradásokban szó esik arról, hogy a jegybankok és bankok felhasználhatják az új technológiákat a náluk már meglévő különböző számlaegyenlegek elszámolásának „forradalmasításához”. Azt gondoljuk, hogy a felhasználókat valójában nem érdekli, hogy milyen informatikai megoldások mellett történik a pénzek rögzítése. Ráadásul az új technológiákkal való elszámolás – meglátásunk szerint – nem olcsóbb, nem gyorsabb, és biztonságosabbnak sem mondható, ezért az elszámolási rendszerek technológia-váltásának – véleményünk szerint – sem jelentősége, sem értelme nincs.

Magánkibocsátású kryptopénzek

Bár eddig is létezhettek magánkibocsátású pénzek, azonban ezek szabályrendszereinek rögzítését, elszámolását – ha nem is egy államnak, de – egy központi szereplőnek kellett biztosítani. Az új technológia viszont valóban képes arra, hogy a szabályok kialakítása és működtetése a résztvevők közös megegyezése alapján történjen; ezáltal valóban tartalmi újdonsággal szolgál a magánkibocsátású kryptopénzek kialakításánál.

Megértjük azokat, akik nem bíznak a jelenlegi pénzügyi rendszerben, és ebből kiutat keresnek; elfogadjuk azt is, hogy egyesek szerint a kryptopénzek az erre leginkább megfelelő eszközök. Ugyanakkor érdemes látni, hogy jelentős előnye van annak, ha egy közösség egységes pénzt használ, és a pénzügyi rendszer feltételei a közösségre optimalizálva kerülnek kialakításra:

- egyszerűbbé, átláthatóbbá teszi a gazdaságot,
- optimálisan bőséges pénzmennyiség-növekedés magasabb gazdasági növekedést eredményez,
- a pénz teremtésének (illetve felértékelődésének) haszna a közösség egészénél jelenik meg, nem pedig magánszereplőknél (például a kryptopénz hitelesítéséért kryptopénzeket kapó ún. bányászoknál, vagy egy adott kryptopénz korai vásárlóinál).

Ezért társadalmilag optimálisabbnak tartjuk, ha nem az egyes szereplők választanak más pénzrendszert, hanem a hivatalos pénzügyi keretrendszert javítjuk meg.

Új technológiával működő digitális jegybankpénz

Az új technológia egyes alváltozatainak alkalmazásával lehetővé válik a hivatalos pénz digitális, de mégis anonim – egyfajta „digitális készpénz” – bevezetése. A pénzek összemennyiségét ekkor a jegybank szabályozza, az utalások azonban – a készpénzes fizetésekhez hasonlóan – a résztvevők között a jegybanktól függetlenül történnek.

Az egyéni szabadságjogokra nagy hangsúlyt fektető, illetve a központi hatalom iránt bizalmatlan emberek nagy jelentőséget tulajdonítanak az anonimitás lehetőségének. Mások viszont veszélyesnek tartják, hogy bármilyen – köztük akár társadalmilag káros – pénzügyi tranzakciók anonim módon mehetnek végbe. Nem foglalnánk erősen állást ebben a vitában.

Hajlunk arra, hogy a digitális jegybankpénz a hagyományos technológiával kerüljön bevezetésre, azaz úgy, hogy mindenki számláját a jegybank vezesse; az anonimitás lehetőségét pedig elsősorban a készpénz biztosítsa.

Óvatosak lennénk arra vonatkozóan, hogy egy ország pénzügyi rendszerét egy új technológiára építsük. Ennek ellenére nem zárkózunk el attól, hogy az új pénzügyi rendszerben – harmadik jegybankpénz-típusként – bevezetésre kerüljön az új technológiával működő digitális jegybankpénz is. Ekkor a jegybank változatlanul szabályozza a teljes (jegybank)pénzmennyiséget, emellett pedig biztosítja a három különböző formájú jegybankpénz egymásra történő átváltását egy-egy arányban.

A digitális jegybankpénz megfelelő bevezetésével a társadalom a GDP 2,5 százalékát nyerheti meg évente, és a pénzügyi rendszer egyensúlyibbá is válik. Ezen fajsúlyos előnyökhöz képest – véleményünk szerint – kevésbé fontos kérdés, hogy biztosított-e az anonimitás digitális formája is, vagy sem.

Összefoglalás

Nem gyorsabb, nem olcsóbb, és nem biztonságosabb a pénzek elszámolása, valamint nem is értékállóbb a pénz attól, hogy nem egy, hanem egyszerre sok számítógépen rögzítik az adatokat. A megosztott főkönyv és a blokklánc technológiák két tényleges újdonságot eredményező tulajdonsággal bírnak: (1) általuk lehetővé válik a központi fél nélküli elszámolás, így egy közösség központi hatalom nélkül is működtethet pénzügyi rendszert; valamint (2) bevezethetővé válik a digitális jegybankpénz anonim módon. Véleményünk szerint azonban társadalmilag nem optimális a magánkibocsátású kryptopénzek választása, a közpénzrendszert eredményező digitális jegybankpénz bevezetése esetén pedig nincs meghatározó jelentősége annak, hogy lehet-e digitálisan is anonim módon jegybankpénzt birtokolni vagy sem. Mindezen okok miatt úgy látjuk, hogy az új technológiák nem adnak jelentős tartalmi többletet a pénzreformhoz.