PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

A monetáris finanszírozás tilalma értelmetlen

2019.11.18. | 5108

A monetáris finanszírozás tilalma téves érvelésen alapul, valójában az állam költekezési döntése független attól, hogy ki teremti a pénzt. A pénzteremtés visszavételével az állam megspórolná a kamatkiadásokat, így csökkenne a költségvetési hiány és az infláció.

Egy korábbi cikkben megállapítottuk, hogy a pénzteremtés fő nyertesei (1) a hazai bankrendszer tulajdonosai, vezetői és ezek érdekkörei, (2) a devizatartalékot kibocsátó államok és azok bankrendszere, de további nyertesek lehetnek – elsősorban magas (reál) kamatok esetén – (3) azok, akik pénzeszközt birtokolnak, (4) a hazai állam pedig nyertese, de akár vesztese is lehet a pénzteremtésnek. Az a nyilvánvaló kérdés fogalmazódik meg, hogy miért elsősorban hazai és külföldi magánszereplőknél és külföldi államoknál keletkezik a pénzteremtés haszna, miért nem részesülhet abból nagyobb mértékben a hazai állam?

A jelenlegi pénzügyi keretrendszerben jogszabályok tiltják az államot abban, hogy maga számára (illetve, hogy a jegybank az állam számára) pénzt teremtsen. Az állami pénzteremtést korlátozó szabály neve: monetáris finanszírozás tilalma.

A monetáris finanszírozás tilalma mögött meghúzódó érvelés, hogy az állami pénzteremtés tiltása szükséges annak elérése érdekében, hogy az állam fegyelmezett költségvetési politikát folytasson; ha az állam maga dönt a pénzteremtésről, úgy túlköltekezik, ami túlzott pénzmennyiség-növekedést („a termékek és szolgáltatások iránt túlzott keresleti nyomást”), így idővel nagyobb inflációt eredményez.

Ez az érvelés azonban helytelen. A jelenlegi pénzügyi rendszerben az állami költekezés mértéke független attól, hogy ki teremti a pénzt.

Az állami költekezés mértékét az éves költségvetés előterjesztésére illetékes állami szerv – például az ország pénzügyminisztériuma – határozza meg. A költségvetés tervezésénél az állami szerv kidolgozza, hogy mekkora legyen az ország következő évi elsődleges – azaz kamatok és egyéb tételek nélküli – egyenlege, ill. számol a kamatkiadásokkal és egyéb tételekkel is.

Miután megszülettek a költségvetés számai, az állam, illetve annak illetékes szerve – például az államadósság kezelő központ – kibocsátja a költségvetési hiány finanszírozásához, valamint a lejáró adósságok megújításához szükséges mennyiségű új államkötvényeket.

Feltételezzük most, hogy kizárólag hazai pénzben kerülnek államkötvények kibocsátásra. Korábban rámutattunk arra, hogy a bankrendszernek ekkor nincs szüksége előzetes megtakarításra az államkötvény megvásárlásához. Igaz, hogy a bankrendszer az új államkötvények lejegyzésekor (megvásárlásakor) első körben jegybankpénzzel fizet az állam számára, az állam azonban a bejövő jegybankpénzt elkölti, azaz átutalja a lakosság, a vállalatok számára, akiknek a számlája viszont a bankrendszerben van, így a jegybankpénz visszaáramlik a bankrendszerbe. A bankoknak mindig megéri vásárolni a hazai pénzben kibocsátott államkötvényeket a várható alapkamatpálya feletti kamatszinten. Így a bankrendszer a kibocsátásra kerülő államkötvényeket mindig meg is vásárolja, legfeljebb magasabb kamatszint mellett.

Összefoglalva: az állam meghatározza a költségvetés egyenlegét, majd államkötvényeket bocsát ki, amelyeket a hazai bankrendszer így is – úgy is megvásárol.

A fenti gondolatmenetből következik, hogy az állam költségvetési politikája, annak fegyelmezettsége független attól, hogy ki teremti a pénzt. Az állam a jelenlegi rendszerben is – ahol a bankok teremtik az állam számára a pénzt – dönthet úgy, hogy túlköltekezik, pénzügyi oldalról semmi nem akadályozza meg ebben. Amennyiben az állam teremthetne pénzt a maga számára, akkor annyiban változna a helyzet, hogy nem keletkezne haszon a magánszereplőknél államadósság-finanszírozás címen.

Valójában a bankok bevonása az állam pénzteremtési folyamatába nemhogy nem szorítja le az inflációt, hanem egyenesen növeli azt. Azáltal, hogy az állam nem pénzt, hanem kamatozó államadósságot bocsát ki, nem csak az elsődleges egyenleg mértékéig teremtődik pénz az állam számára, hanem többletpénz keletkezik a kamatok miatt a bankok, a kedvezményes finanszírozáshoz jutók és a természetes megtakarítók számára, ezért a bankok bevonása a pénzteremtésbe a valóságban nagyobb inflációt eredményez.

Érdemes azt is látni, hogy számos ország elsődleges egyenlege az egyensúlyhoz jóval közelebbi állapotban, vagy akár többletben van, azaz az egyenlegeket elsősorban épp a kamatkiadások rontják le. Ha az állam magának teremtené a pénzt, akkor jelentősen csökkenne a költségvetés hiánya, így csökkenne a pénzteremtés mértéke és enyhülne az infláció.




PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

TOP