A pénz hagyományos szerepei: a csere- és mérőeszköz, illetve értékőrző szerep arra a kérdésre adják meg a választ, hogy mire a jó a pénz az egyes gazdasági szereplők számára. Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a pénz nem semleges és nem mentes a különböző érdekektől.

A pénz hagyományos szerepei

Amikor a közgazdaságtan a pénz szerepeit azonosítja, azaz a ’Mire jó a pénz?’ kérdésre keresi a választ, akkor jellemzően három okot sorol fel. A pénz hasznos, mert: 1. lehetővé teszi, hogy általa egyszerűen elcserélhessük áruinkat (csereeszköz); 2. közös nevezőre hozza különböző termékek árát (mérőeszköz); és 3. lehetővé teszi, hogy egyszerűen vásárlóerőt halmozzunk fel (értékőrző eszköz).

A pénz hagyományos szerepei egymást erősíthetik. Az egyes gazdasági szereplők abban érdekeltek, hogy olyan pénzt kapjanak termékeik ellenértékeként, ami értékőrző. (Az, hogy egy pénz nem romlik meg, osztható, könnyen azonosítható, homogén, könnyen mozgatható stb. olyan alaptulajdonságok, amelyeknek minden pénzjelölt eszköz esetében teljesülnie kell.) Ezért szabad választás esetén a leginkább az értékőrző ’pénzjelölt’ terjed el a cserékben. Miután egy adott pénz elterjedt csereeszköz, az árak is ebben kerülnek meghatározásra, így az adott pénz lesz az értékmérő is. Azaz az értékőrző szerepből következik a csereeszköz, abból pedig a mérőeszköz szerep.

Másik irányú kapcsolódások is megfigyelhetők: a cserékhez használt eszközben legegyszerűbb a vásárlóerőt a jövőbe tolni, azaz értéket őrizni; az általános értékmérésre használt eszközben érdemes a hiteleket – így az azokkal szemben álló megtakarításokat – árazni. Ezért mind a csereeszköz, mind a mérőeszköz szerepből következik az értékőrző szerep.

A pénz nem piaci szerepei

A hagyományos szemlélet kizárólag a piaci szereplők oldaláról közelíti meg a pénz hasznosságának kérdését. Ez a szemlélet azért is hibás, mert a pénzt – illetve a pénzügyi keretrendszert – a gyakorlatban nem sok piaci szereplő, hanem valamilyen hatalom – legyen az uralkodó, állam, idegen állam vagy magán érdekcsoport – választja meg.

Magát a pénz keletkezését illetően is egyre inkább elfogadásra kerül az a nézet, miszerint téves az a hagyományos szemlélet, miszerint a pénz fejlődése spontán piaci folyamat eredménye. A legtöbb ország esetében a hatalom meghatározó szerepet játszott a pénz illetve a pénzügyi keretrendszer kialakításában.

Elemezzük, hogy milyen további szerepei vannak a pénznek, azaz mire jó a pénz a gazdaság egésze, valamint egyes érdekcsoportok számára.

Gazdaságélénkítő szerep

Korábbi blogbejegyzésekben megállapítottuk, hogy a pénz nem semleges; a pénzmennyiség optimális mértékű növekedése, és kedvezőbb eloszlása nemcsak rövid, hanem hosszú távon is magasabb növekedést biztosíthat. Ebből következik, hogy a pénz – a megfelelő pénzügyi keretrendszer megválasztása – felhasználható gazdaságélénkítő eszköznek is.

A gazdaságélénkítő szerep átfedésben lehet a csereeszköz szereppel, mégis fontosnak tartjuk azt külön azonosítani. Míg a csereeszköz szerep önmagában azt takarja, hogy a pénz egy egységes közvetítőközeg, ami leegyszerűsíti a cseréket, addig a gazdaságélénkítő szerep alatt azt értjük, hogy egy megfelelően bőséges pénzmennyiség-növekedés és kedvezőbb eloszlás folyamatosan élénkítheti a gazdaságot.

Vásárlóerő-átcsoportosító szerep

Érdemes megjegyezni, hogy a pénz – a pénzügyi keretrendszer megválasztása – nem mentes érdekektől. A pénzügyi rendszer irányítója felhasználhatja a pénzt arra, hogy általa vásárlóerőt csoportosítson át saját maga számára, ezért a pénz vásárlóerő-átcsoportosító eszköz is.

Hagyományosan a pénzteremtés haszna az új pénz kibocsátásából származott. Az új pénz új vásárlóerőt jelent a kibocsátó számára. A későbbi, bonyolultabb pénzügyi rendszerekben, mint amilyen például a jelenlegi pénzügyi rendszer is, a pénzügyi rendszer irányításából származó haszon azonosítása nehezebb, mivel kapcsolódik többek között a „tartalékeszköz-kibocsátáshoz”, az államadósság kamataihoz, a bankoknál keletkező kamatkülönbözethez, a pénzteremtésből származó nyereség és kockázatok szétválásához, de az eszközárváltozások irányításához is.

 
Külön blogbejegyzésben elemezzük tovább, hogy kié a pénzteremtés haszna a jelenlegi pénzügyi rendszerben. A pénz szerepeinek pontosabb azonosítása pedig segít majd meghatározni, hogy mekkora az optimális pénzmennyiség-változás; valamint, hogy milyen az optimális pénzügyi rendszer.