A pénz nem semleges

    a pénz nem semleges

    A pénz nem semleges, azaz nem mindegy, hogy mennyi van belőle. Mind a túl szűkös, mind a túl bő pénzmennyiség-növekedés káros a gazdaságra nézve; ezzel szemben egy megfelelően bőséges pénzmennyiség-növekedési ütem a gazdaság hosszú távú növekedési lehetőségeit is javíthatja.

    A pénzmennyiségi egyenletből következik, hogy a tranzakcióspénz (továbbiakban: pénz) mennyiségének növekedése jellemzően gazdaságot élénkít vagy/és árszínvonalat emel. De min múlik, hogy melyik hatás érvényesül jobban?

    A gazdaságélénkítés minimumfeltétele, hogy legyenek szabad kínálati kapacitások a gazdaságban, azaz a termelők tudjanak többet termelni. További tényezők is segíthetik a pénzmennyiség-növekedés gazdaságélénkítő hatását: 

    1. Verseny a termelők között: míg monopolhelyzetben lévő vállalatok a megnövekedett keresletre áremeléssel válaszolhatnak, addig versengő piac esetén az árat emelő vállalatok piaci részesedést veszíthetnek.
    2. Pénz szétterülése: valószínűbb, hogy több tranzakció keletkezik, ha a friss pénz szétterül a hazai gazdaságban, lehetőleg olyan szereplők között, amelyek fogyasztási és beruházási hajlandósága a hazai gazdaságban magas. 
    3. Bizalom a pénz értékállóságában: amennyiben van bizalom a pénz iránt, úgy a gazdasági szereplők meg akarják azt szerezni, ezért hajlandók termékeiket elcserélni. Bizalom hiánya esetén a gazdasági szereplők igyekeznek azonnal megszabadulni a pénztől, például azt más devizára átváltani, ami viszont megemelheti az árakat.

    Ha mindezek a feltételek fennállnak, úgy a megnövekedett pénzmennyiség jó eséllyel elsősorban élénkíti a gazdaságot, és csak kevésbé emeli az árakat. Ekkor például négy százalékos pénzmennyiség-növekedés négy százalékos gazdaságbővülést eredményezhet.

    A túl szűkös pénz káros

    A szűkös pénzmennyiség-növekedésre a gazdaság egyik lehetséges válasza, hogy az adott lehetőségek ellenére sem nő megfelelő mértékben. Például, ha van egy gazdaság, amely négy százalékkal is képes bővülni, azonban a pénzmennyiség csak két százalékkal bővül, akkor elképzelhető, hogy a gazdaság változatlan árak mellett csak két százalékos növekedést tud produkálni. Bár a termelők tudnának többet termelni, de elegendő vásárlóerő hiányában, ennek nem látják értelmét.

    A szűkös pénzmennyiség-növekedésre a gazdaság másik lehetséges válasza: az árak csökkenése. Elképzelhető, hogy egy olyan gazdaságban, ahol vannak szabad kapacitások és nagyon erős a verseny, a csökkenő vásárlóerőre a cégek, maximális termelésnövekedés megtartása mellett, csökkenő árakkal válaszolnak.

    A folyamatosan csökkenő árak azonban több, súlyos problémát okozhatnak. Tartós defláció esetén: 1. Kevesebb beruházás valósulhat meg, mivel a hiteleket a jövőben értékesebb pénzben kell visszafizetni. 2. Nehéz, lehetetlen helyzetbe kerülnek a már meglévő adósok, mivel reálértékben egyre többet kell havonta törleszteniük. 3. A fogyasztásokat, beruházásokat elhalasztják, mivel ezek ára a jövőben alacsonyabb lesz. 4. A felhalmozott pénzvagyonok értéke változatlan marad, ami csökkenti a társadalmi mobilitást.

    De a túl bő pénz sem jó

    Azonban nem csak a túl szűk, hanem a túl bő pénzmennyiség-növekedési ütem is káros a gazdaságra nézve. A gazdaság növekedési lehetőségeit meghaladó mértékű pénzmennyiség-növekedés szükségszerűen áremelkedéseket okoz. Például ha a gazdaság évi négy százalékkal tud bővülni, akkor a pénzmennyiség hiába nő évi tíz százalékkal, a négy százalékot meghaladó növekedés már nem gazdaságélénkülésben, hanem áremelkedésben jelentkezhet. Az áremelkedések viszont rontják a pénz értékőrző valamint értékmérő szerepét, ami káros hatással van a gazdaságra.

    Ha a termékek ára túl gyorsan nő, úgy nem érdemes pénzt tartani megtakarításként. Ekkor a gazdasági szereplők szabadulni kívánnak a pénztől, ami a pénz forgási sebességének emelkedését és további áremelkedéseket okoz. A pénz forgási sebességének gyorsulása viszont azt eredményezheti, hogy az árak gyorsabban nőnek, mint a pénzmennyiség, azaz a reál pénzmennyiség, a tényleges vásárlóerő csökken, ami a gazdaság zsugorodásához vezet.

    Az áremelkedések nehezítik az árak átláthatóságát. Árstabilitás esetén egy adott ár növekedése információt közvetít, mivel azt jelzi, hogy az adott termék piacán a kereslet túlsúlyba került a kínálathoz képest. Az árstabilitás hiánya viszont ahhoz vezet, hogy nehéz átlátni, hogy egy árváltozás az adott termék kereslet-kínálat viszonyában bekövetkezett változás vagy az általános áremelkedés eredménye. Az árstabilitás egyszerűbbé, kiszámíthatóbbá teszi a beruházások tervezhetőségét is.

    A megfelelően bőséges pénzmennyiség-növekedés hosszabb távon is kedvező

    A gazdaság növekedési lehetőségeivel összhangban lévő, azt némileg meghaladó pénzmennyiség-változás kedvező a gazdaságra nézve. Ekkor a gazdaságélénkítő hatás maximálisan érvényesül, ugyanakkor még nem károsul a pénz értékőrző, valamint értékmérő szerepe.

    A pénz első körben csak rövidtávon élénkíti a keresletet, azonban a megnövekedett keresletre a termelők a hosszabb távú kínálati kapacitásaik fejlesztésével válaszolnak; ezek a befektetések pedig ahhoz vezetnek, hogy a gazdaság hosszú távú növekedési lehetőségei is javulnak. Így az optimális pénzmennyiség-változás nem csak rövid-, hanem hosszú távon is nagyobb gazdasági növekedést eredményez, azaz a pénz nem semleges.

    Hozzászólás

601