A pénzmennyiségi egyenlet

    a pénzmennyiségi egyenlet

    A pénzmennyiségi egyenlet a gazdaságban megvalósult összes ügylet pénzügyi és reálgazdasági lába közé tesz azonosságot. Az azonosság egy hasznos értelmezési keretrendszer, amely rámutat arra, hogy milyen hatása lehet a tranzakcióspénz mennyiségének növekedésének.

    Általánosságban nem hiszünk abban, hogy egyenletek sokasága segítene a pénzügyi rendszer felépítésének, folyamatainak jobb értelmezésében. A pénzmennyiségi egyenlet azonban egy hasznos értelmezési keret, amely segít megragadni a tranzakcióspénz (készpénz és látraszóló betétek, továbbiakban: pénz) mennyisége, valamint a gazdasági növekedés és árszínvonal közötti viszonyt.

    A pénzmennyiségi egyenlet az alábbi módon néz ki:

    Pénzmennyiség x Pénz forgási sebessége = Tranzakciók mennyisége x Árszínvonal

    Az egyenlet egy azonosságot ír le, mely azt mutatja ki, hogy a gazdaságban lévő pénz mennyiségének és a pénz elköltése gyakoriságának szorzata (pénzügyi láb) egyenlő a gazdát cserélő termékek mennyiségének és az átlagos árnak a szorzatával (reálgazdasági láb). Azaz az, hogy összesen mennyit fizetünk ki, az egyenlő azzal, hogy összértékben mennyit vásárolunk.

    Az egyenlet nem csak egy adott időszakra igaz, hanem két időszak változására is; amennyivel nőnek a kifizetéseink, annyival nő a vásárlásaink összértéke.

    Ha állandónak feltételezzük a pénz forgási sebességét – azaz azt feltételezzük, hogy a gazdaságban lévő pénz ugyanolyan gyakran kerül elköltésre –, akkor azt látjuk, hogy a pénzmennyiség növekedése vagy a tranzakciók számának vagy az árszínvonalnak a növekedését okozza. A tranzakciók számának növekedése jelentős részben megfeleltethető a gazdaság bővülésének, ezért – némileg leegyszerűsítve – megállapíthatjuk, hogy a pénzmennyiség növekedése jellemzően vagy gazdasági növekedést vagy/és árszínvonal-növekedést okozhat.

     

    Egy későbbi blogbejegyzésben látni fogjuk, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszerben a tranzakcióspénz mennyisége bizonytalan; szintén elemezni fogjuk, hogy az egyenletbe nem helyezhető be egy az egyben sem a GDP, sem pedig a hivatalos inflációs adat, ezért az egyenlet felhasználhatósága korlátokba ütközik, ez azonban nem változtatja meg az összefüggés lényegét.

    Hozzászólás

147