Az MNB Tanszék közgazdászai szerint a helikopterpénz nincs ingyen, a jegybank csak úgy tud pénzt teremteni az állam számára, ha ezzel párhuzamosan nő az állam adóssága. Bár a jelenlegi szabályrendszerben nem, megváltozott szabályok esetén azonban lehetséges az adósságmentes közpénz („helikopterpénz”) teremtése.

Az MNB Tanszék közgazdászai a minap megjelent írásukban amellett érvelnek, hogy a „helikopterpénz” nem alkalmas a koronavírus-járvány okozta válság kezeléséhez. A szerzők szerint nem lehet pénzt osztani a semmiből: bár a jegybank teremthet pénzt az állam számára, de ez csak oly módon történhetne, hogy ezzel párhuzamosan megnőne az állam adóssága.

De miért ne teremthetne a jegybank pénzt az állam számára „csak úgy”, miért lenne szükségszerű, hogy ehhez államadósság társuljon? Miért van különbség a hivatásos közgazdászi és az egyszerű logikus gondolkodás között?

A két megközelítés közötti különbség az eltérő gondolkodási keretrendszerből fakad: a jegybankárok és a mainstream közgazdászok globális szinten bizonyos axiómákat állítottak fel, a pénzügyi folyamatokat ebben a keretben vizsgálják, majd ebből általános következtetéseket vonnak le.

Mielőtt rátérnénk ennek a mesterséges keretrendszernek a bemutatására, szeretnénk rögzíteni, hogy magát a „helikopterpénz” szóhasználatot félrevezetőnek tartjuk. A fogalom olyan pénzt takar, amelyet a jegybank teremt a semmiből a költségvetés számára. A „helikopterpénz” kifejezés azonban azt sugallja, hogy az állam alkalmatlan a pénzt felelősen elkölteni. Véleményünk szerint az állam számára történő pénzteremtésnek nem feltétlen velejárója a semmiért járó „ajándék” pénzköltés, ezért tárgyilagosabb, ha az állam számára történő jegybanki pénzteremtésre a „közpénz” kifejezést használjuk.

Közpénzteremtés a jelenlegi mesterséges keretrendszerben

A következőkben elemezzük, hogy a jegybankárok és a mainstream közgazdászok keretrendszerében miért nem lehetséges a közpénzteremtés. A szerzők írásukban kétféle lehetőséget mutatnak be az ingyenes közpénz megteremtésére:

1. A jegybank pénzt teremthet az állam számára ajándékba; igen ám, de ezzel megnő a jegybank tartozása. Mivel azonban a jegybank az állam tulajdona, így végső soron az állam tartozása nő.
2. Az állam adósságot bocsáthat ki, amelyet a jegybank közvetetten megvásárol, ekkor viszont úgy lesz több pénze az államnak, hogy ezzel nő az adóssága.

Tehát látható, hogy a jegybankári és mainstream keretrendszerben – minden igyekezet ellenére – mindkét közpénzteremtési próbálkozás kudarcba fullad.

Érdemes látni azonban, hogy a szerzők olyan szabályrendszerben vizsgálják a közpénz teremtésének lehetőségét, ami eleve tiltja azt: a jelenlegi mesterséges gondolkodási keretrendszer alapaxiómája, hogy a pénz kizárólag valakinek a tartozása lehet, az állam pedig nem bocsáthat ki adósságmentes, pénzképzésre alkalmas eszközt. Az adósságmentes közpénz lehetőségének nemléte tehát valójában nem következtetés, hanem kiinduló axióma.

Közpénzteremtés módja, lehetősége

Bár a jegybankárok és a mainstream közgazdászok jelenleg globális szinten is érvényes keretrendszerében nem, a szabályok megváltoztatásával, technikailag azonban minden további nélkül lehetséges a jegybanki közpénzteremtés az állam számára adósságmentesen többféle módon:

1. A jegybank – ugyanúgy, ahogy képes pénzt teremteni a semmiből forrásoldalon – teremthet eszközt is a semmiből eszközoldalon, például pénzképzési tartalék címen, elkerülve ezzel, hogy a pénzteremtés a jegybank tőkéjének csökkenéséhez vezessen.
2. Az állam adósságmentesen pénzképzési tartalékot bocsáthat ki, amelyet a jegybank elcserélhet jegybankpénzre. Így szintén úgy lesz több pénze az államnak, hogy ezáltal nem nő az adóssága.
3. (Az állam akár közvetlenül is bocsáthat ki pénzt, ekkor a pénzeket egy mérleg nélküli pénzregiszter rögzíti, ahol a pénz eleve nem tartozásként, hanem eszközként kerül rögzítésre.)

Természetesen tudjuk, hogy jelenleg a monetáris finanszírozás – véleményünk szerint értelmetlen – tilalma globális szinten korlátozza az állam számára történő pénzteremtést. Azt is gondoljuk, hogy nem feltétlenül Magyarországnak, mint rendkívül nyitott külkereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező, sikeres felzárkózási pályán lévő, EU-tagországnak kellene fújnia a passzátszelet az érdekektől korántsem mentes pénzteremtés területén. Értjük azt is, hogy a jelenlegi pénzügyi turbulencia mellett érdemes előre engedni más országokat a helikopterpénzzel kapcsolatos kijelentésekkel.

Mindezek mellett fontosnak tartjuk a közpénzrendszer lehetőségének tárgyilagos tanulmányozását, megvalósításának előkészítését, mivel elképzelhetőnek tartjuk, hogy idővel megnyílhat a politikai tér a pénzügyi változások, reformok tényleges megvalósításához.