PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

Ajándékbiztosítások a bankrendszer számára

2020.06.16. | 587

Mivel a bankok tárolják a pénzek döntő részét, a bankok csődbe menetele a társadalom számára nem elfogadható; ezért a jegybank és az állam kénytelen különböző ajándékbiztosításokban részesíteni a bankokat. Az ajándékbiztosítások eredményeként a pénzteremtés haszna és kockázata elválik egymástól.

A jelenlegi pénzügyi rendszerben kizárólag a banki pénzek elérhetők modern, digitális formában, ezért a banki pénzek népszerűbbek, mint a jegybanki (állami) pénzek. Ez ahhoz vezet, vezetett, hogy a bankok teremtik és tárolják a pénzek döntő részét.

A pénzek jelentik a gazdaság vérkeringését, ezért rendkívül fontosak a gazdaság számára. A pénzmennyiség csökkenése gazdasági válsághoz, deflációhoz vezetne. A bankok azonban a banki pénzeket elsősorban hitelekkel szemben teremtik; a hitelek pedig természetüknél fogva valamekkora kockázatot tartalmaznak.

Ezen a téren kettősség áll fenn: a gazdaságnak egyrészt biztonságra van szüksége a pénzeket illetően, a társadalom nem engedheti meg magának, hogy a pénzek jelentős része eltűnjön; másrészt a pénzek döntő része azonban – a jelenlegi pénzügyi rendszerben – kockázatos eszközzel, hitelekkel szemben képződik.

Ajándékbiztosítási eszközök

A probléma „feloldása” érdekében a jegybank és az állam a következő eszközökkel támogatja a banki pénzek biztonságát:

Betétbiztosítás: a betétbiztosítási alap garantálja a bankoknál lévő számlaegyenlegeket egy bizonyos összeghatárig – Magyarországon és az Európai Unióban 100 000 euróig, közel 35 millió forintig. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha egy adott bank nem lenne képes az általa kibocsátott számlaegyenleget jegybankpénzre váltani, úgy a betétbiztosítási alap segítségével fizeti ki a bajba jutott bank betéteseit. Igaz, a betétbiztosítás fedezetét elméletben a bankok közösen állják, viszont a betétbiztosítási alap összege elhanyagolható a teljes biztosított összeghez képest; így abban az esetben, amennyiben egy nagyobb bank ténylegesen bajba kerülne, úgy jó eséllyel az államnak (a jegybanknak) kellene pótolni a hiányt.

Jegybanki rendelkezésre állás: a jegybank folyamatosan fenntartja azt a lehetőséget a bankok számára, hogy kedvezményes feltételek mellett kölcsönt vegyenek fel. A bankok az alapkamathoz közeli szinten – a kamatfolyosó tetején – jegybankpénzhez juthatnak a jegybanktól.

Igaz, a bankok csak fedezet mellett kaphatnak hitelt, a fedezet befogadási kritériumok azonban eléggé megengedők: a banki eszközök jelentős része elfogadhatónak minősül. Ilyen elfogadható fedezetek például az államkötvények, a jelzáloglevelek, valamint egyes vállalati kötvények. Szintén igaz, hogy a fedezetek csak csökkentett értéken, valamekkora vágás („haircut”) mellett kerülnek elismerésre. A fedezetértékelési szabályok azonban a gyakorlatban nem szigorúak: például a rövidtávú hazai államadósságok 95 százalék, a jelzálogpapírok 75 százalék, a vállalati kötvények – minősítéstől függően – 40-95 százalék feletti mértékben befogadásra kerülhetnek.

Az összességében megengedőnek mondható befogadási kritériumok azt eredményezik, hogy a bankrendszer jelentős mértékű kedvezményes hitelhez juthat a jegybanktól. Például a hazai bankrendszer normál időszakban közel 7 000 milliárd forintnyi, azaz az összes látra szóló folyószámla betét közel 40 százalékának megfelelő likviditáshoz juthat ilyen módon.

További kedvezményes kölcsönök: amennyiben a normál jegybanki rendelkezésre állás keretében kölcsönkérhető összeg nem lenne elégséges a meghatározó bankok számára – például válság-időszakban –, úgy a jegybank jellemzően további likviditásbővítő intézkedésekkel segíti a bankokat oly módon, hogy kibővíti a fedezetként felhasználható eszközök körét kockázatosabb eszközökre is: például elfogadja a vállalati hitelpapírokat, vagy csökkenti a vágás mértékét, illetve eszközvásárlási programot indít, amely keretében megvásárolja a bankok – amúgy kevésbé kelendő – eszközeit.

Lazító jegybanki politika: abban az esetben, ha olyan gazdasági visszaesés következne be, melynek eredményeképpen a bankok eszközei, fedezetei jelentős értékcsökkenésnek indulnának, és a bankok nagy veszteségekkel, esetlegesen csőddel szembesülnének, úgy a jegybank olyan mértékben lazítja a hitelezési feltételeket, hogy a bankok eszközeinek, fedezeteinek értéke a bankok működése számára elfogadható szintre emelkedjen vissza.

Állami bankmentések: amennyiben a bemutatott jegybanki támogatások sem lennének elegendők egy nagyobb bank számára a bankcsőd elkerüléséhez, úgy az állam (a jegybank) jellemzően megmenti az adott bankot a következő módokon: például „rossz bankot” hoz létre, azaz megvásárolja a bank rossz eszközeit a piacinál magasabb értéken; még további kedvezményes kölcsönt nyújt a bank számára; vagy garanciát vállal a bank összes kötelezettségére.

Következmények: a pénzteremtés haszna és kockázata elválik

A megtakarítóknak a gyakorlatban nem kell foglalkozniuk a bank működési kockázatával, mivel a jegybanki és állami ajándékbiztosításoknak köszönhetően a betétesek – akármilyen felelőtlenül is gazdálkodik a bank – úgyis visszakapják a pénzüket. A betéteseknek elég azt nézni a bank kiválasztásakor, hogy melyik bank adja a legmagasabb kamatot, illetve melyik bank a legszimpatikusabb a formai tulajdonságok alapján.

Az ajándékbiztosítások eredményeképpen a bankok abban érdekeltek, hogy többletkockázatot vállaljanak: minél több pénzt teremtsenek, minél nagyobbra nőjenek. Míg a pénzteremtés haszna a bankoknál, a pénzteremtés kockázatai viszont ténylegesen nem a bankoknál, hanem jelentős részben a jegybanknál, az államnál, szélesebb értelemben a társadalomnál jelentkeznek.

A bankok többletkockázat-vállalása jellemzően előbb-utóbb jegybanki, állami bankmentéshez, általános pénzügyi lazításhoz vezet. A túlzott banki kockázatvállalás költségét így végül a pénzt megtakarítók állják azáltal, hogy a pénzek felhígulnak, eszközár-emelkedés formájában leértékelődnek.




PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

TOP