A jegybankok az alapkamat változtatásával igyekeznek hatni az inflációra. Az alapkamat és az infláció közötti hatáslánc azonban valójában meglehetősen összetett, és több ponton bizonytalan.

A jegybankok jellemző elsődleges feladata az árstabilitás biztosítása, amelyhez fő hagyományos eszközük a jegybanki alapkamat. A jegybankárok hagyományosan úgy gondolják, hogy folyamatosan képesek beállítani az inflációt a kitűzött szintnek megfelelően egyetlen eszközzel, az alapkamat változtatásával.

Az alapkamat és az infláció közötti hatáslánc azonban meglehetősen összetett. Korábbi cikkeinkben ezt a hatásláncot több részre bontottuk. Elemeztük, hogy (1) a jegybanki alapkamat határozza meg a gazdaságban kialakuló kamatokat, (2) a kamatok hatnak a tranzakcióspénz-mennyiségre, (3) a tranzakcióspénz-mennyiség hat az általános keresletre, (4) az általános kereslet pedig hat az inflációra is.

Míg az egyes ponttal jelölt – az alapkamat és kamatok közötti – hatás viszonylag lineárisnak mondható, mivel az alapkamat, illetve az arra vonatkozó várakozások határozzák meg a gazdaságban kialakuló kamatokat; addig mindhárom további – kettes, hármas és négyes pontban jelölt – hatást jelentős bizonytalanságok övezik:

A kamatok többféle, olykor egymással ellentétes irányban hatnak a tranzakcióspénz mennyiségére (2): a magasabb kamatok hathatnak szűkítően, de bővítően is. A kamatok tranzakcióspénz-mennyiségre gyakorolt hatását a pénzügyi rendszer felépítése befolyásolja. A hatás függ attól, hogy milyen arányban vannak a magán és államadósságok, milyen gazdasági szereplőknél vannak a pénzek, és milyen a minősége a pénzek fedezetéül szolgáló adósságoknak, illetve mit gondolnak erről a gazdasági szereplők.

A tranzakcióspénz-mennyiség változása több közvetlen és közvetett csatornán keresztül hat az általános keresletre (3). A tranzakcióspénz-mennyiség általános keresletre gyakorolt hatását nagyban befolyásolja, hogy milyen gazdasági szereplőknél jelenik meg a friss tranzakcióspénz.

Az általános kereslet változása pedig még mindig nem jelent automatikus inflációváltozást (4), hiszen a vásárlóerő növekedése a kínálat bővülését is eredményezheti. Az általános kereslet inflációra gyakorolt hatását befolyásolja, hogy mennyire vannak szabad kínálati kapacitások a gazdaságban, mennyire van verseny a termelők között, valamint, hogy mennyire bíznak a gazdasági szereplők a pénz értékállóságában.

Tehát többszörös bizonytalanság, kiszámíthatatlanság van az alapkamat és az infláció közötti hatásmechanizmusban. A hatások függenek egyrészt a pénzügyi rendszer felépítésétől: milyen arányú és minőségű adósságok vannak az eszközoldalon, és kik birtokolják a pénzeket a forrásoldalon, illetve, hogy milyen a pénz iránti bizalom; másrészt függenek pénztől független tényezőktől is: a gazdaság kínálati kapacitásától, a gazdasági szereplők közötti verseny mértékétől.

Az alapkamat és az infláció közötti hatáslánc részleteinek és az azokban lévő bizonytalanságoknak az elemzése segít belátni, hogy az infláció egyetlen eszközzel, az alapkamattal nem mindig irányítható.