PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

Ezüstár – robbanás előtt?

2015.10.14. | 2022

 

Amikor nemesfémről beszélünk, akkor a legtöbb embernek az arany jut az eszébe elsőnek. Indokolatlanul kevesebb figyelem irányul az ezüst felé.

Néhány hónappal ezelőtt elemeztük, hogy miért választotta a legtöbb társadalom pénzének a nemesfémeket az elmúlt 2500 évben. Arról is szó volt, hogy nemesfém-standard hiányában a fedezetlen pénzekkel mindig visszaélt a kibocsátó, így ezek eddigi sikerrátája nulla százalék. Valamint arról is szó esett, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszerben rengeteg papír és exceltáblaszám pénz van, és ehhez képest nagyon kevés nemesfém. Abban az esetben, ha a pénz iránti bizalom csökkenne, és többen nemesfémek irányába menekülnének, akkor a nemesfémek ára a sokszorosára emelkedne.http://mandiner.hu/images/ga1.gif

Amikor nemesfémről beszélünk, akkor a legtöbb embernek az arany jut az eszébe elsőnek. Indokolatlanul kevesebb figyelem irányul az ezüst felé. Valójában az ezüstnek legalább olyan jelentős szerepe volt a pénztörténelemben, mint az aranynak. Az ezüst olyan szerves része az emberiség pénzhasználatnak, hogy több nyelvben a pénz és az ezüst szó ugyanaz, például hindiül (rüpaya), franciául (argent), héberül (kesef).http://mandiner.hu/images/ga2.gif

Ezüstöt használtak az ókori Mezopotámiában, Egyiptomban, Görögországban, Rómában, Kínában, a középkorban és az újkorban a XIX. század vége előtt Európa-szerte, Kínában, Indiában, Japánban, Oroszországban, és gyakorlatilag az egész amerikai kontinensen.

1873 egy fordulópont volt az ezüst történetében. Ekkorra a Brit Birodalom lett a világ ura. Az akkor magánkézben lévő angol jegybank, a Bank of England, és a vele szoros kapcsolatban lévő londoni bankok érdekében állt a pénzkínálat szorosabb kontrollja, valamint a pénzkínálat szűkítése.

A londoni bankok ekkorra nagy hitelkihelyezőkké váltak az egész világon. Ezeket a hiteleket aranyalapú fontban helyezték ki olyan országokban is, ahol ezüststandard volt. Így érdekeltekké váltak abban, hogy az arany felértékelődjön az ezüsttel szemben. Az angolszász bankrendszer támogatásával az angol és amerikai diplomácia elérte, hogy országok folyamatosan vezessék ki az ezüstöt a pénzrendszerükből. 1873-tól Németország és Amerika után országok sorra vezette ki az ezüstöt, és tért át a kizárólagos aranystandardra. A sort Kína zárta 1935-ben.

Bár a pénz alapja az arany lett, még jó néhány évtizedig használták az ezüstöt a forgalomban lévő pénzérmék alapanyagaként. Ez a mennyiség azonban már csak a töredéke volt a korábbinak – használatának inkább bizalomnövelő, szimbolikus célja volt. A 1960-as, 1970-es évekre az ezüst szimbolikus szerepe is egyre jobban eltűnt: az ezüsttartalmú érméket szinte mindenhol kivonták a forgalomból. A pénzforgalomból kivont ezüst első körben a jegybankokhoz, államokhoz került. Majd ezek fokozatosan eladták készleteiket a piacon. Az állami ezüstkészletek mára gyakorlatilag nullára apadtak.

Az ezüst pénzrendszerből történő kikerülése, valamint a készletek értékesítése a kínálat növekedéséhez, az ezüstár jelentős csökkenéséhez vezetett. Míg 1873-ban 1:15 volt az arany-ezüst árarány, addig ez az arány a XX. században átlagosan 1:50 volt, jelenleg pedig 1:75 körül mozog.

Az alacsonyabb ezüstár ugyanakkor lehetővé tette a felhasználási módok növekedését. Az ezüst, az aranyhoz hasonlóan számos egyedi tulajdonsággal rendelkezik: a legjobb áram- és hővezető fém, a legjobb fényvisszaverő, valamint antibakteriális hatású.

Az ókorban antibakteriális tulajdonsága tette kedvelt étkészlet alapanyaggá, valamint kiváló fényvisszaverő tulajdonsága tükör-alapanyaggá. Ezzel szemben a modern ipar számára leginkább áramvezetői tulajdonságai teszik kívánatossá. Ezüst van az okostelefonok paneljeiben, klaviatúrákban, a jó minőségű vezetékekben, katalizátorokban, napelemekben stb. Antibakteriáis hatása miatt a minőségi sebtapaszok, orvosi műszerek szintén tartalmaznak ezüstöt. Ipari felhasználás esetén az ezüst nagy része végül a szeméttelepeken köt ki, ez pedig a készletek csökkenéséhez vezetett.

Mennyi ezüst maradt?

Az ezüstkészletek mennyiségét illetően meglehetősen nagy a bizonytalanság, a rendelkezésre álló számok mind csak hozzávetőleges becslések. A valaha eddig kibányászott ezüst mennyisége 50 milliárd uncia lehet. Ez közel tízszerese a valaha kibányászott arany mennyiségének. Viszont míg a valaha kibányászott arany mennyiségének túlnyomó része ma is elérhető befektetési arany vagy ékszer formában, addig az ezüst jelentős része elveszett, vagy felhasználta az ipar.

A befektetésre alkalmas tömbök és érmék mennyisége óvatos becslés alapján, legfeljebb 5 Mrd uncia lehet. Emellett 20 Mrd uncia lehet „alvó készletekben”: elsősorban ékszerekben és étkészletekben, valamint viszonylag könnyen újra kinyerhető ipari alkalmazásokban.

Viszont ez az „alvó készlet” nem válik valódi nyersanyagforrássá a jelenlegi árszinten. Egyrészt az ékszerekhez és étkészletekhez a tulajdonosok egy része érzelmileg is kötődik. Emellett a visszatérés esélyét tovább rontja, hogy gazdaságilag sem éri meg eladni ezüstékszert vagy étkészletet nyersezüstként a jelenlegi árszinten. Ellentétben az arannyal, a nyers ezüstár töredéke az ékszer illetve étkészlet értékének.

Nézzünk egy példát: egy gyűrű 5 gramm nemesfémet tartalmaz. Ha a gyűrű aranyból van, akkor a felhasznált arany értéke kb. 50 000 forint. Az elkészítés ötvösmunkája, mondjuk, 20 000 forint. Így a gyűrű ára 70 000 forint. Ugyanennek a gyűrűnek ezüstből történő elkészítéséhez az alapanyagár 700 forint, míg az ötvösmunka változatlanul 20 000 forint, így a teljes ár 20 700. Tehát az ezüstékszer esetében a nyersanyagár töredékét teszi ki az ékszer teljes árának, ezért nem éri meg visszaolvasztani. Ha az ezüst ára felmenne a tízszeresére, még az sem lenne elég vonzó. Hasonló számítások igazak az étkészletekre.

A meglévő készleteken túl minden évben megjelenik új kínálat és kereslet. Az kibányászott és újrahasznosított mennyiség nagy részét elhasználja az ipar. De marad kb. 0.2 milliárd. uncia befektetési tömb illetve érmék számára, valamint ugyanekkora mennyiség ékszer és étkészletek számára.

Összefoglalva: legfeljebb 5 milliárd uncia ezüst van befektetésre alkalmas formában, ez a mennyiség évente picivel nő. Bár további 20 milliárd uncia ezüst lehet „alvó készletekben”, de ez a mennyiség vélhetően csak a jelenleginél jóval magasabb áron jelenhet meg kínálatként a befektetési piac számára.

Mekkora mennyiség ez az öt milliárd uncia?

A befektetésre alkalmas mennyiség kevesebb, mint egy uncia a világ egy lakosára nézve. Az egy főre jutó ezüst értéke kb. 11 dollár, 3000 forint. Összehasonlításképpen: az egy főre jutó befektetési arany értéke kb. 35-szor ennyi, 110 000 forint. Az egy főre jutó pénz/adósság értéke pedig kb. 2500-szor ennyi, kb. 8 millió forint. Ha 2500-ból egy ember ezüstbe teszi át a pénzét, akkor nem marad ezüst mások számára.

Szintén elfogynak a készletek abban az esetben, ha az ezüstpiacon egy-két nagyobb befektetési alap jelenik meg. Ugyanez történik akkor, ha akár egy kisebb állam úgy dönt, hogy dollár vagy euró helyett inkább ezüstöt tartalékol. Nem beszélve arról, ha például Kína vagy Oroszország gondolja úgy, hogy lehet szerepe az ezüstnek a pénzrendszerben.

Valójában a piac még ennél is szűkebb, hiszen a befektetési ezüstöt tartó szereplők túlnyomó része nem akarja eladni az ezüstjét a jelenlegihez közeli áron. Ezért a teljes mennyiség kisebb részének felvásárlása elegendő a jelentős áremelkedéshez.

Hogy néz ki a befektetési ezüst piaca?

Az elmúlt években hasonló tendenciák voltak az ezüstpiacon, mint az arany piacán. 2004-ben az ár 5 dollárról 2011-re közel 50 dollárra emelkedett. Majd hatalmasat esett, 2015 nyarán az ár a 14 dolláros mélységben is volt. Jelenleg az ezüstár 16 dollár körül mozog.

Akárcsak az aranypiacon, az ezüstpiacon is a tőzsdei ár az ármeghatározó. A fő kereskedési platform a Comex, amerikai határidős tőzsde. A Comex-en az adásvételek túlnyomó része nem kerül valódi fizikai leszállításra. A Comex-en van olyan nap, amikor megfordul a teljes éves kibányászott mennyiség. Az ármozgást sokkal inkább a domináns szereplők irányítják, mintsem az, hogy épp mi van fizikai piacon.

A tőzsdei raktárakban a leszállításra alkalmas minőségű és leszállításra elérhető ezüst mennyisége kb. 0.04 milliárd uncia. A nyitott kötésállomány, azaz a határidőn „papírezüst” vevők, és velük szembeni eladók mennyisége kb. 0.8 milliárd uncia. Tehát kb. hússzor annyi „papírezüst” vevő van, mint amennyi fizikai ezüst a raktárakban. Ha húsz vevőből akár csak egy fizikai elszámolást kér, akkor ez kiüríti a tőzsde teljes raktárkészletét.

Ezt követően azeladók igen kényelmetlen helyzetbe kerülnek: eladtak valamit, amijük nincs és le kellene ezt szállítaniuk. Innentől kezdve a vevők elvileg bármilyen árat követelhetnek. Illetve az eladók abban bízhatnak, hogy a tőzsde egy idő után felfüggeszti a kereskedést, és lehetővé teszi, hogy egy a tőzsde által megállapított papír áron számoljanak el az eladók a vevőkkel.

A pénzügyi rendszer iránt kritikus alternatív befektetők egy tábora jó ideje nagyon lelkes az ezüst iránt. Évek óta azt várják, hogy az ezüst ára a sztratoszférába menjen fel.

Ezek a befektetők arra számítanak, hogy egyrészt az aranyár a sokszorosára nő. Másrészt pedig az ezüst – arany áraránya visszamegy a jelenlegi 1:75-ös szintről 1:15-re, vagy akár azon is túl. Így arra számítanak, hogy az ezüstár a jelenlegi sokszorosára emelkedik. Ugyanezek a szereplők nagyon szkeptikusak azzal szemben, hogy a tőzsde ténylegesen tud-e majd szállítani akkor, amikor elindul az ár felfelé. Ezért inkább a fizikai ezüstpiacon vásárolnak.

Hogyan néz ki a fizikai piac?

Befektetők két formában vesznek ezüstöt: érmeként vagy tömbként. A befektetési érmék olyan érmék, amelyet nagy sorozatban (jelentősebb numizmatikai felár nélkül) gyártanak ismert öntödék.

Évek óta csúcsokat döntenek az érmeeladások. Az amerikai ezüst sas (Silver Eagle) a legnagyobb számban értékesített érme. Míg ebből 2007 előtt 10 millió unciát adtak el évente, addig 2011-re a vásárlások 40 millió uncia felé emelkedtek, idén pedig meghaladhatják a 60 millió unciát. Hasonló emelkedő tendenciák voltak a más öntödéknél.

Sőt, idén annyira erősödött a kereslet, hogy nyár óta több neves öntöde nem tud lépést tartani a fokozódó megrendelésekkel. 6-8 hetes csúszásban vannak, annak ellenére, hogy az érmék felára a tőzsdei papír ezüst árhoz képest jelentősen nőtt. 20-25%-kal többet kell fizetni az érméért, mint a tőzsdei „papírezüstért”. De még ez sem tántorítja el a befektetők rohamát.

Itt a várva várt árrobbanás?

A hiány egyelőre az érmepiacra korlátozódik, nem pedig a teljes piacra. Az öntödék azt állítják, hogy nincs hiány nyersezüstben, csak a gyártókapacitások szűkösek. Ezt az állítást támogatja, hogy a tömbezüst-piacon egyelőre jóval kisebbek a felárak. A hiány átterjedése a tömbpiacra, azaz a tömbpiaci felárak növekedése lehet annak a jele, hogy a készletek a jelenlegi árszinten tényleg elfogyóban vannak.

Amint láttuk, az ezüstpiac rendkívül sebezhető: a befektetésre alkalmas ezüst mennyisége nagyon kicsi, egy újabb vevői hullám kiürítheti a piacot. Viszont ahhoz, hogy új kínálat jelenjen meg, a jelenleginél jóval magasabb árra van szükség. Mindez egy olyan makrogazdasági környezetben, ahol szinte borítékolható, hogy előbb-utóbb történik valami, ami a pénzek iránti „bizalom” csökkenéséhez vezet. Reális lehetőség, hogy az ezüstár robbanás előtt áll.


A cikk megjelent a Mandiner-en.




PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

TOP