PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

Hogyan épül fel a pénzügyi rendszer pénzreform esetén?

2020.03.12. | 1095

A pénzügyi rendszer reformja megvalósítható a jelenlegi pénzügyi intézményi szerkezet változatlanul hagyásával, de akár annak jelentős egyszerűsítésével – a bankok számlavezető részlegének megszüntetésével vagy akár eszközpénz bevezetésével – is.

Az előző cikkben már egy lehetséges új pénzügyi rendszer tartalmi változásait mutattuk be, ahol (1) a pénzteremtés haszna az államnál jelenik meg, (2) a pénzteremtés és a hitelezés szétválik, (3) a pénzek teljes biztonságba kerülnek. Ezeket a változásokat úgy érhetjük el, ha az állam kezében van a pénzteremtés joga, és nem a bankrendszer teremti a pénzt. A pénzek teljes biztonsága érdekében a pénzeknek el kell különülniük a hitelektől.

De pontosan hogyan is nézne ki ez az új pénzügyi rendszer?

A bemutatott tartalmi változások megvalósíthatók különböző intézményi szerkezetben, ehhez négy változat kerül bemutatásra:

Teljes tartalékolás bankon belül

A pénzügyi reform megvalósítható változatlan intézményi szerkezet mellett.

A bankok számára teljes jegybankpénz-tartalékolási kötelezettséget kell előírni, azaz kötelezővé kell tenni, hogy csak annyi látra szóló számlaegyenleget mutathatnak ki, mint amennyi jegybankpénzzel ténylegesen rendelkeznek.

Meg kell szüntetni a jegybanki rendelkezésre állást, azaz azt a lehetőséget, hogy a jegybank a bankok eszközeit – kedvezményes feltételek mellett – becserélhesse jegybankpénzre. E szabályozás hiányában a bankok változatlanul képesek jegybankpénzhez jutni a jegybanknál, és ezzel ki tudják kerülni a pénzkorlátozó szabályozást: hitelezéskor változatlanul pénzt teremtenének a semmiből, majd úgy felelnének meg a teljes tartalék előírásnak, hogy a hitelezéskor teremtett hitelpapírt – például jelzálogszerződést – becserélik a jegybanknál jegybankpénzre.

A fent bemutatott két jogszabályi változtatással el lehet érni, hogy a bankok ne tudjanak pénzt teremteni, csak meglévő pénzeket közvetíteni megtakarítók és hitelfelvevők között.

A bankok szabad pénzteremtésének korlátozásával egyidejűleg lehetővé kell tenni, hogy az állam pénzt (illetve pénzre beváltható kamatmentes tartalékot) teremthessen. A jegybank számára nem csak megengedni, hanem kötelezővé is kell tenni, hogy kizárólag állami tartalékeszközzel szemben képezzen pénzt.

A számlapénzeket a változtatásokkal azonban még nem helyeztük teljes biztonságba, ugyanis egy bankon belül működik a számlavezető részleg és a hitelező részleg, ahol – az immáron teljes jegybankpénzzel fedezett – pénzek, illetve a kockázatos hitelekkel szemben lévő lekötött megtakarítások vannak; ebben az intézményi formában a hitelek nem teljesítése veszélyt jelent a számlapénzekre. A számlapénzeket úgy tudjuk teljes biztonságba helyezni, ha a számlapénzeket és a velük szemben álló jegybankpénzeket jogilag kivesszük a bank mérlegéből. Ekkor a pénzek tényleges tulajdonosa az ügyfél lesz; a bank csak letétkezelője, ügyintézője lesz a számlapénzeknek.

A változtatásokkal a bankok pénzügyi mérlege a következőképpen nézne ki: a bank letétkezelői részlegének eszközoldalán jegybankpénzek, forrásoldalán az ügyfelek által tulajdonolt számlapénzek állnak; a bank hitelezői részlegének eszközoldalán pedig hitelek (átmenetileg kihelyezésre váró jegybankpénzek), forrásoldalán lekötött megtakarítások állnak.

A bemutatott változtatásokkal úgy alakíthatjuk át pénzügyi rendszert, hogy érintetlenül hagyjuk a jelenlegi intézményi felépítést. A bank ügyfelei – azon túl, hogy a híradóban, illetve egy banki levélből értesülnek a jogi változásokról – a gyakorlatban nem érzékelnek a pénzügyi reformból semmit.

A bankrendszer kettéválása számlavezető és hitelező bankokra

A bankok kettéválása esetén az első pontban bemutatott intézményi szerkezet annyiban változna, hogy a bankok letétkezelői és a hitelezői részlege nem a bankon belül válna szét, hanem – jogilag is – két külön intézménnyé; számlavezető és hitelező bankká alakulna át, melyek a következőképpen működnének:  

A számlavezető bankok kizárólag a pénzforgalom lebonyolításáért felelősek, itt tartják az ügyfelek a (látra szóló) számlapénzekeit. Az itt elhelyezett számlapénzek mögött teljes mértékű jegybankpénzfedezet áll. A számlavezető bank mérlegének eszközoldalán jegybankpénzek, forrásoldalán az ügyfelek számlái állnak.

A hitelező bankok lekötött megtakarításokat (átmenetileg kihelyezésre váró jegybankpénzeket) tárolnak, ezekből nyújtják a hiteleket. A hitelek kockázatát a banktulajdonosok és az itt megtakarító befektetők állják. A hitelező bankok mérlegének eszközoldalán hitelek, forrásoldalán pedig lekötött megtakarítások állnak.

Jegybanki számlavezetés (digitális jegybankpénz) bevezetése

A pénzügyi rendszer szerkezete a digitális jegybankpénz bevezetésével egyszerűsíthető. Az eddig felvázolt bankok letétkezelői részlege egyik oldalon számlaegyenlegeket tart nyilván ügyfelek számára, másik oldalon pedig azonos mennyiségű számlaegyenleggel rendelkezik a jegybanknál. Egy  korábbi cikkünkben már írtuk, hogy a bankok számlavezetési szolgáltatása felesleges párhuzamosságokat, és a bankok számára extraprofitot eredményez. Mint kifejtettük, a jegybank is alkalmas lenne a pénzforgalom lebonyolítására, és ebben az esetben a banki számlavezetés szerepét átveheti a jegybank. Így az ügyfelek közvetítő nélkül (díjmentesen) rendelkezhetnek pénzzel a jegybanknál. A bankok számlavezető tevékenysége a digitális jegybankpénz bevezetésével korlátozódik: a megtakarítások gyűjtése és hitelek kihelyezése lenne a fő feladatuk.

Ebben a rendszerben a jegybank mérlegének eszközoldalán az állam által kibocsátott tartalék, forrásoldalán a pénzek (számlapénzek és készpénz) állnak. A bankok mérlegének eszközoldalán hitelek (átmenetileg kihelyezésre váró jegybankpénzek), forrásoldalán pedig lekötött megtakarítások állnak.

Eszközpénz bevezetése

Az eddig bemutatott pénzügyi rendszerekben az állam pénzteremtéskor kamatmentes tartalékeszközt bocsát ki, amit a jegybank pénzre cserél be. Felmerül a kérdés, hogy mi lenne, ha az állam nem tartalékeszközt, hanem közvetlenül pénzt teremtene?

A pénzeket ugyanaz a jegybanki elszámolási rendszer (hívjuk pénzregiszternek) rögzíthetné, mint amelyik jelenleg a pénzeket rögzíti. A pénz azonban nem a jegybank tartozásaként, hanem önmagában való értékként, eszközként jelenne meg.

Ebben a rendszerben az összes pénz a pénzregiszterben (illetve készpénz formában) van. A bankok mérlegében eszközoldalon hitelek (átmenetileg kihelyezésre váró jegybankpénzek), forrásoldalon pedig lekötött megtakarítások állnak.

Összefoglalás

A pénzügyi rendszer reformja többféle intézményi szerkezetben valósítható meg. A pénzügyi reformot megvalósíthatjuk úgy is, hogy a pénzügyi intézményrendszer felépítését változatlanul hagyjuk, a belső változást az ügyfelek nem is feltétlenül észlelik, de akár úgy is, hogy jelentősen egyszerűsítjük a jelenlegi rendszert. A jegybanki számlavezetés (digitális jegybankpénz) bevezetésével a bankok számlavezető részlege megszüntethető, illetve állami eszközpénz bevezetésével a mérlegek tovább egyszerűsíthetők.

 

Az eszközpénz további részletei egy következő írásban kerülnek bemutatásra. Szintén külön írásban elemezzük majd, hogy hogyan alakul a hitelezés a megreformált pénzügyi rendszerben, mennyire szükséges, hogy a jegybank hitelnyújtási lehetősége megmaradjon. Körül járjuk majd azt is, hogy milyen politikai érdekek elleneznék, támogatnák a pénzreformot általában, illetve a fent bemutatott egyes változatokat.





PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

TOP