PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

Hogyan történik a pénzteremtés az új pénzügyi rendszerben?

2020.03.13. | 622

Az új pénzügyi rendszerben az állam (jegybank) fedezetlen pénzt teremt. A pénzre a gazdasági szereplők keresletet támasztanak, így korlátosság esetén az nem értéktelenedik el. A pénzmennyiség növekedési ütemét a jegybank határozhatja meg.

Az új pénzügyi rendszerben az állam teremti a pénzt, a bankok meglévő pénzeket közvetítenek megtakarítók és hitelfelvevők között; a pénzek teljes biztonságban vannak, a pénzek szerkezetileg elkülönülnek a hitelektől és a hitelekkel szemben álló lekötött megtakarításoktól.

A pénzteremtés folyamata

A bankok ebben az új pénzügyi rendszerben nem teremtenek pénzt hitelezéskor, a pénzmennyiség bővülése úgy valósul meg, hogy az állam (jegybank) fedezetlen pénzt teremt a semmiből.

Az állami (jegybanki) pénzteremtés technikailag kétféleképpen történhet:

- Állami kamatmentes tartalékeszköz kibocsátása: az állam kamatmentes tartalékeszközt bocsát ki, amelyet a jegybank „lejegyez”, azaz becserél pénzre. A tartalékeszköz teremtésekor az állam mérlegében eszközoldalon tartalék, forrásoldalon nyereség keletkezik. Ezt követően, a jegybanki művelet során a jegybank mérlegében eszközoldalon az állam tartaléka áll, forrásoldalon pedig – az állam számára – pénz keletkezik; így végül az állam eszközoldalon pénzzel, forrásoldalon nyereséggel rendelkezik.

- Állami pénzkibocsátás: az állam közvetlenül is teremthet pénzt. Az állam mérlegében ekkor eszközoldalon pénz, forrásoldalon nyereség keletkezik. A pénzt azonban nem a jegybank mérlege, hanem egy – technikailag változatlanul a jegybanknál lévő – mérlegnélküli pénzregiszter rögzíti. Ez a pénz nem valamely intézmény tartozása, hanem önmagában is értékkel bíró eszköz.

Tartalmilag mindkét változat ugyanazt jelenti: az állam fedezet nélkül, a semmiből teremti a pénzt.

Nem lesz ebből baj?

A fedezetlen pénzteremtéssel kapcsolatos elsődleges aggály, hogy a pénz elértéktelenedik. Egy pénznek használt jel azonban önmagában is értékkel bír: a gazdaság szereplői keresletet támasztanak rá ügyleteik lebonyolításához, valamint – amennyiben bíznak annak értékállóságában – megtakarításaikhoz; így annak akkor is értéke van, ha nincs mögötte fedezet.

Az állami pénzteremtéssel kapcsolatos további aggály, hogy az állam visszaélhet a hatalmával, túl sok pénzt teremthet magának. Ez a veszély valóban fennáll (ami azonban megvan a jelenlegi rendszerben is), ezért nagyon fontos feltétel, hogy a pénzteremtés növekedési üteme optimális legyen.

Optimális pénzmennyiség-növekedési ütemről akkor beszélhetünk, ha az a gazdaság növekedési kilátásait csak kisebb mértékben haladja meg. Ez a bővülési ütem biztosítja, hogy legyen elegendő mennyiségű pénz a gazdaságban az ügyletek lebonyolításához, ugyanakkor a pénz ne is értéktelenedjen el.

A pénzmennyiség optimális növekedési ütemét – a jelenlegi intézményi struktúrához hasonlóan –  a jegybank, mint független intézmény állapíthatja meg a gazdasági növekedés lehetőségei és az inflációs kilátások alapján. (Alternatívaként felmerülhet az állandó pénzmennyiség- növekedési ütem választása is, ami például évi 6 százalék lehet.)

Az állam csakis a jegybank által meghatározott mértékben költhet többet, azaz a pénzteremtés mértékének egyeznie kell a költségvetés egyenlegével. A pénzteremtés a költségvetési bevételeket növeli, ami – politikai ízlés alapján – különböző célokra felhasználható: például adócsökkentésre, beruházásokra, zöld programokra vagy akár alapjövedelem bevezetésére.

"Kemény" pénz

A pénzmennyiség – a már bemutatott pénzmennyiségi-növekedési ütemen felül – alapesetben nem bővülhet. Ehhez a következő feltételek szükségesek:

Nincs jegybanki rendelkezésre állás

Az új  pénzügyi rendszerben – szemben a jelenlegi rendszerrel – nincs jegybanki rendelkezésre állás, azaz a jegybank nem cseréli be a bankok hitelpapírjait jegybankpénzre.

A jegybanki rendelkezésre állás hiánya azt eredményezheti, hogy a jegybank – adott esetben – hagyja, hogy egy nem elég körültekintően hitelező bank csődbe menjen. E szigorúnak tűnő szabályozás következtében a pénzmennyiség nem hígulhat fel a bankok esetleges túlzott hitelezése miatt. Bankcsőd esetén a hitelekkel szemben álló lekötött megtakarítások egy része eltűnik. Ebben a rendszerben azonban a bankcsőd nem veszélyezteti a pénzforgalmat.

Nincs kamata a pénznek

A jelenlegi pénzügyi rendszerben a pénz és az adósságok összekapcsolódnak, ezért a pénz – pozitív kamatkörnyezetben – folyamatosan kamatozik (akkor is, ha a pénz mögött nincs hitelezés, kockázatvállalás), ami folyamatos pénzteremtést jelent.

A felvázolt új rendszerben azonban a pénz és a hitelezés szétválik, így a pénz kamata és a hitelek kamata is különböző lehet. Nem szükséges, sőt felesleges, hogy a pénznek kamata legyen, mivel a pénz kamatozása folyamatos felesleges pénzmennyiségnövekedést eredményezne azok számára, akiknek már van pénze. (Ezzel szemben a hitelek kamatát a megtakarítások iránit kereslet és kínálat alakítja.)

Formailag hogyan néz ki a pénz?

Korai írásainkban szimpatizáltunk a nemesfémekkel. Változatlanul azt gondoljuk, hogy a nemesfémek jó menedéket jelentenek a jelenlegi rendszer szétforgácsolódása esetén, ugyanakkor szerintünk kedvezőbb, ha az új pénzügyi rendszerben a társadalom belső érték nélküli pénzt használ.

Bár a megtakarítók számára kedvezőbb lenne egy szűkebb pénzügyi rendszer, amelyet akár a nemesfémek is biztosíthatnak, de össztársadalmi szempontból fontosabb a gazdaság bőséges pénzellátása, mint a megtakarítások teljeskörű védelme. A belső érték nélküli pénz további előnye – azon túl, hogy annak mennyisége a gazdaság igényeihez igazítható –, hogy a teremtése hasznot eredményez az állam számára. az ingyen előállítható, de belőle mégis vásárlóerő nyerhető.

A belső érték nélküli pénz nem újdonság: az ókori Róma – belső értékénél jóval értékesebb – rézpénzt, az ókori Kína papírpénzt használt évszázadokon át. A korlátosságot jogszabályok – korlátozott mértékű pénzteremtés és a hamisítás tilalma – biztosították.

A modern korban a belső érték nélküli pénz megvalósítható informatikai jelek használatával is, az online elérhetőség kényelmesebbé teszi az ügyletek lebonyolítását és a pénzek tárolását. A korlátosságot ebben az esetben is jogszabályok, de akár titkosítási eljárások – például blokklánc és kapcsolódó technológiák – is biztosíthatják.

Összefoglalás

Az új pénzügyi rendszerben az állam (jegybank) egyszerűen a semmiből teremti a pénzt úgy, hogy kamatmentes tartalékot vagy közvetlenül pénzt bocsát ki. A pénzre a gazdasági szereplők keresletet támasztanak, így korlátosság esetén az nem értéktelenedik el. Az állam számára történő pénzteremtés mennyiségét – hasonlóan a jelenlegi intézményi struktúrához – a jegybank határozhatja meg; ezen felül azonban a pénz kemény, sem a bankok túlzott hitelezése, sem kamatok nem növelhetik a pénzmennyiséget. A formát tekintve,  a pénzt online is elérhető informatikai jelek biztosíthatják.


Egy következő bejegyzésben kerül bemutatásra, hogy hogyan működik a hitelezés az új pénzügyi rendszerben. Egy másik írásban kerül elemzésre, hogy van-e szerepe a blokkláncnak a pénzügyi reformban.




PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

TOP