PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

Honnan származik a pénzteremtés haszna?

2019.12.03. | 937

A pénzteremtés haszna abból származik, hogy egyes szereplők képesek az általuk kibocsátott jeleket pénznek, illetve pénzre cserélhető eszköznek elfogadtatni másokkal.

Egy korábbi cikkben elemeztük, hogy kié a pénzteremtés haszna; a jelen cikkben pedig arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi a titok, melyek azok a tulajdonságai a jelenlegi pénzügyi rendszernek, amelyek egyes szereplőket előnyökhöz juttatnak, azaz honnan származik a pénzteremtés haszna.

A fent hivatkozott cikket újraolvasva, arra a következtetésre juthatunk, hogy alapvetően két fő oka van annak, hogy egyes szereplők nyereségre tesznek szert a pénzteremtési folyamat során: (1) a pénzteremtés képessége és (2) a pénzre cserélhető eszközök teremtésének képessége. (Feltételezzük, hogy azok a szereplők, akik meglévő pénzeszközök kamatai által részesülnek a pénzteremtés hasznából, vagy valamilyen reálérték ellenében, vagy valamelyik, az egyes vagy a kettes pontba besorolható pénzteremtési folyamat során jutottak nyereséghez.)

Pénzteremtés képessége

A bankok és a jegybank képesek a „tartozásukkal” fizetni. Emlékeztetőül: elméletben a banki számlapénz a bank jegybankpénzre vonatkozó tartozása, a jegybankpénz pedig a jegybank vásárlóerőre vonatkozó tartozása. A bankok és a jegybank tehát a tartozásukkal fizetnek oly módon, hogy növelik a számlaegyenleget, amikor hitelt nyújtanak, reáleszközt vásárolnak, vagy amikor osztalékot fizetnek. Mivel ezt a tartozást más gazdasági szereplők pénzként fogadják el, a tartozás nem kerül átváltásra semmire, az lejárat nélküli, azaz nem is igazán tartozás. A bankok és a jegybank a gyakorlatban nem tartozást, hanem pénzként használt jeleket: számlaegyenlegeket, pénzt bocsátanak ki.

Mi teszi lehetővé a pénzteremtés képességét?

A jegybank pénzteremtési joga abból ered, hogy az általa kibocsátott jelek, a jegybankpénzek – jogszabályok alapján – az ország hivatalos pénze.

A bankok pénzteremtő képességét egyrészt jogszabályok, másrészt formai okok adják:

- A bankok nincsenek kifejezetten felhatalmazva arra, hogy pénzt teremtsenek, ugyanakkor az sincs kimondva a jogszabályokban, hogy tilos a semmiből történő pénzteremtés a bankok számára. Mivel a bankok nincsenek arra kötelezve, hogy az általuk kibocsátott jelek, a számlaegyenlegek mögött tényleges hivatalos pénz álljon, ezért meglehetősen nagy szabadságot élveznek a pénzteremtést illetően: számlaegyenleget növelhetnek hitel nyújtásakor, reáleszköz-vásárláskor, osztalékfizetéskor.

- A banki számlapénzek azért is kerülnek elfogadásra pénzként, mert formai okok miatt népszerűbbek, mint a hivatalos jegybankpénz, ezért a banki számlaegyenlegek jellemzően nem kerülnek átváltásra hivatalos pénzre.

- Ráadásul a bankok – szükség esetén – könnyen hivatalos pénzhez juthatnak a jegybanknál, azáltal, hogy a jegybank a bankok számára mindig „rendelkezésre áll”, illetve „végső mentsvárként viselkedik”, azaz igény esetén a jegybank jegybankpénzt ad kölcsön a bankoknak eszközfedezet ellenében.

Pénzre cserélhető eszköz teremtésének képessége

A pénzteremtési folyamatból való haszonszerzés másik eredője, hogy egyes gazdasági szereplők képesek tartozásukat a pénzteremtő intézményeknél, azaz a bankoknál és a jegybanknál beváltani pénzre:

- A devizatartalékot kibocsátó állam, illetve annak bankrendszere képes beváltani tartozását – az államkötvényt illetve a devizát – a jegybanknál jegybankpénzre.

- A bankrendszer tulajdonosai, vezetői és ezek érdekkörei a tartozásukat – a kedvezményes hitelezés során – a banknál banki pénzre válthatják.

- A jegybanki döntéshozók érdekkörei a tartozásukat – bankieszköz-vásárlási vagy kötvényvásárlási program keretében – a jegybanknál jegybankpénzre válthatják be.

- Az állam pedig – közvetetten – képes beváltani tartozását, az államkötvényeket a bankoknál banki pénzre.

A felsorolt tartozásokat (a külföldi államkötvényt, a devizát, a banki és a jegybanki érdekkörök tartozását, a hazai államkötvényt) a bankok és a jegybank kvázi „tartalékként” fogadják el, ezért a tartozások a gyakorlatban lejárat nélküliek, azaz nem tekinthetők tényleges tartozásnak. Valójában a felsorolt gazdasági szereplők nem tartozásokat, hanem pénzre beváltható eszközöket bocsátanak ki.

Mi teszi lehetővé a pénzre cserélhető eszközök teremtésének képességét?

Nemzetközi és hazai jogszabályok (és a hitelminősítési besorolások) a jegybankot a deviza-államkötvények vásárlása felé; a hazai jogszabályok a bankokat pedig a hazai államkötvény-vásárlás felé terelik.

A hitelminősítési besorolások egyes tartozásokat „kiválónak” minősítenek, egyszerűsítve ezen tartozások tartalékként való befogadását mind a jegybank, mind a bankrendszer számára. (Nem arról van szó, hogy nincs létjogosultsága a hitelminősítésnek, de érdemes azt látni, hogy önmagával azzal, hogy egy adós tartozása „kiválónak” minősül, jelentősen könnyebbé válik az „adós” helyzete, mivel a kedvező besorolás önmagában lehetővé teszi az „adósság” alacsony kamat mellett történő kibocsátását, valamint annak folyamatos megújítását.)

A pénzteremtő intézmények (bankok, jegybank) irányítása lehetőséget ad döntéshozóik számára annak befolyásolására, meghatározására, hogy melyik a „kiváló” minőségű tartozás és melyik nem, azaz mi minősül kvázi tartaléknak és mi nem. A bankrendszer tulajdonosai, vezetői és ezek érdekkörei képesek lehetnek saját tartozásaikat kiválóra értékeltetni. Hasonlóan, a jegybanki vezetés érdekkörei is saját tartozásaikat – például egyes banki papírokat, vállalati kötvényeket – kiválónak tudják minősíttetni.

Összefoglalva: a pénzteremtés haszna abból ered, hogy egyes szereplők képesek az általuk kibocsátott jeleket pénzként, illetve pénzre cserélhető eszközként elfogadtatni másokkal. A pénzteremtés képességét jogszabályok, kedvező formai megjelenés, valamint jegybanki szabályok; a pénzre cserélhető eszköz teremtésének képességét pedig nemzetközi és hazai jogszabályok, a hitelminősítés, valamint a pénzteremtő intézmények irányítása teszi lehetővé.




PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

TOP