Milyen jogszabály hatalmazza fel a bankokat arra, hogy számlapénzt teremtsenek?

    milyen jogszabály hatalmazza fel a bankokat arra, hogy számlapénzt teremtsenek?

    A magyar törvények nem szabályozzák pontosan a banki számlapénzteremtést. A vonatkozó jogszabályok vélhetően azon téves szemlélet alapján kerültek kialakításra, miszerint a bankok megtakarításokat gyűjtenek és helyeznek ki. A törvények azt sem rögzítik pontosan, hogy mit értenek pénz alatt; a tágabb pénz fogalmának alkalmazása azonban lehetőséget ad a jogszabály olyan értelmezésére, ami felhatalmazza a bankokat arra, hogy számlapénzt teremtsenek.

    Az előző blogbejegyzésben elemeztük, hogy a bankok minél több számlapénzteremtésben érdekeltek; ezért szükséges a számlapénzteremtés állami szabályozása. Vannak az egyes számlapénzteremtő intézetekre, valamint a számlapénzek összességére vonatkozó szabályok. Az egyedi bankokra vonatkozó szabályok vizsgálata előtt utánajárunk, hogy milyen törvény hatalmazza fel a bankokat arra, hogy számlapénzt teremtsenek.

    „Betétgyűjtés” számlapénzteremtés helyett

    Magyarországon a hitelintézeti törvény rögzíti a pénzügyi szolgáltatások körét, illetve azt, hogy az ezen szolgáltatásokat nyújtó intézményeknek milyen alapvető feltételeknek kell megfelelniük.

    A törvény számlapénzteremtéssel kapcsolatos részeinek elemzése arra enged következtetni, hogy a jogalkotó a törvény szövegezésekor nem ismerte a pénzteremtés tényleges folyamatát; abból a téves mögöttes feltételezésből indult ki, miszerint a bankok közvetítők megtakarítók és hitelfelvevők között, nem pedig pénzteremtők. A törvény a bankbetét keletkezését – tévesen – a bank betétgyűjtési tevékenységére vezeti vissza.

    A törvény meghatározza, hogy kizárólag hitelintézetek, köztük [és elsősorban] bankok jogosultak betétek „gyűjtésére”.

    Függetlenül attól, hogy a betétteremtés iránya helytelenül kerül leírásra, a törvény helyesen rögzíti a banki számlapénz egyéb tulajdonságait. A jogszabály kimondja, hogy a betét a bank tulajdona, a betétes csupán egy – pénzeszközre vonatkozó – követeléssel rendelkezik a bankkal szemben. A törvény utal arra, hogy a hitelintézetek számára nem szükséges, hogy a számlapénzek mögött 100 százalék jegybankpénzfedezet álljon. Mindebből következik egy olyan lehetséges banki mérleg, ahol eszközoldalon többféle eszköz – elsősorban hitelkövetelések –, forrásoldalon pedig elsősorban számlapénzek állnak.

    Mi hatalmazza fel a bankokat arra, hogy ne csak „gyűjtsék”, hanem teremtsék is a betéteket?

    Tudjuk, hogy valójában a banki számlapénzek nem „gyűjtéssel” keletkeznek, hanem a bankok teremtik azokat, elsősorban – a szó közgazdasági értelmében – hitelezés során. A törvény megkülönbözteti a hitel és a kölcsön fogalmát; jogi értelemben a hitel egy meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása, a kölcsön pedig a pénzösszeg tényleges rendelkezésre bocsátása. Így jogi értelemben nem hitelezéskor, hanem a kölcsön nyújtásakor történhet számlapénzteremtés.

    De felhatalmazza-e a törvény a bankokat arra, hogy kölcsön nyújtásakor saját maguk által teremtett számlapénzzel fizessenek? A törvény úgy fogalmaz, hogy a kölcsönnyújtás a „pénzösszeg” rendelkezésre bocsátása. De vajon pénz-e a bankbetét?

    Gárdos István Kié a pénzem? c. könyvében rámutat arra, hogy a pénz fogalma a jogrendszerben nem egységes, az egyes jogszabályokban a pénz nem azonos tartalmat takar. A közjog, a monetáris jog, valamint a polgári jogon belül a dologi jog alapján elsősorban a jegybankpénz, készpénz tekinthető törvényes fizetőeszköznek, pénznek. A kötelmi jog alapján azonban a bankszámlapénz is pénznek minősül; a polgári törvénykönyv pedig megerősíti a bankbetét státuszát amikor kimondja, hogy fizetést bankszámlapénz felhasználásával, átutalással is lehet teljesíteni.

    Amennyiben a pénz tágabb értelmezését alkalmazzuk, úgy a banki számlapénz is pénznek minősül; ebben az értelmezésben pedig a bankok a jogszabályoknak megfelelően járnak el akkor, amikor a kölcsön nyújtásakor a saját maguk által kibocsátott számlapénzt bocsátják az adós rendelkezésére.

    Így – bár a jogalkotó nem is nevesíti a számlapénzteremtést –, a törvény szövege nem is tiltja a bankok számára, hogy számlapénzt teremtsenek.

     

    A következő blogbejegyzésben rátérünk arra a kérdésre, hogy milyen szabályozások korlátozhatják az egyes bankokat a számlapénzteremtésben.



    A hitelintézeti törvény (2013. évi CCXXXVII. törvény) kapcsolódó paragrafusai:

    3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása,

    6. § (8) betét: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is;

    6. § (9) betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni;

    6. § (40a) hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére,

    6. § (40ba) pénzkölcsönnyújtás: a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni,

    A polgári törvénykönyv (2013. évi V. törvény) kapcsolódó paragrafusa:

    6:42. § [Fizetés] (1) Pénztartozást pénz tulajdonjogának a jogosult részére való átruházása vagy a jogosult fizetési számlájára való befizetés vagy átutalás útján lehet teljesíteni.

    Hozzászólás

1734