PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

Tegyük közjószággá a számlavezetést!

2020.02.09. | 1196

A jelenlegi pénzügyi rendszerben a bankok vezetik a magánemberek és a vállalatok számláit. Ez a pénzforgalmi felépítés felesleges párhuzamosságokat eredményez, ráadásul a bankrendszer jelentős extraprofitot nyer a szolgáltatások kizárólagos nyújtásával. Az állam viszont mindenki számára ingyenesen elérhető közjószággá tehetné a számlavezetést; a változás pénzforgalmi haszna elérheti a GDP 1 százalékát évente.

A jelenlegi pénzügyi infrastruktúra digitális része úgy működik, hogy minden banknak van egy ún. számlavezető rendszere, amely rögzíti az ügyfelek számlaegyenlegeit, illetve annak változásait. Az ügyfelek hozzáférhetnek a számlavezető rendszerhez internetes banki elérésen, illetve kapcsolt bankkártyán keresztül is. Bankon belüli utalások esetén a számlavezető rendszer csökkenti az egyik, és növeli a másik számla egyenlegét. Két bank közötti utalásoknál pedig a bankok a jegybankon keresztül számolnak el egymással, azaz a bankok számlavezető rendszerei kapcsolatban vannak a jegybank rendszereivel is.

Felesleges párhuzamosságok és banki extraprofit

Függetlenül attól, hogy az egyik bank internetes felülete felhasználóbarátabb, mint a másiké, alapvetően az összes számlavezető rendszernek ugyanazokat az alapszolgáltatásokat kell tudni nyújtania: számlaegyenlegeket és azok változásait rögzíteni adatbázisokban, valamint kapcsolatot tartani az ügyfelekkel és a jegybankkal.

A párhuzamos számlavezetői rendszerek és a kapcsolódó párhuzamos szolgáltatások szükségessége azonban megkérdőjelezhető. Ahogy nincs értelme több versengő, díjköteles úthálózatnak vagy áramvezetéknek, úgy nincs hozzáadott értéke annak sem, hogy harminc különböző bank harminc különböző számlavezetői rendszert vezet, és kapcsolódó háttértámogatást nyújt.

A bankrendszer évente 250 Mrd forint feletti díjat számol fel a társadalommal szemben a számlavezetés, az utalások, a bankkártyahasználat és a kapcsolódó szolgáltatásokért (ez az összeg nem tartalmazza a tranzakciós adót). Ennek az értéknek – becslés alapján – a 60 százaléka, azaz 150 Mrd forint a költség, a fennmaradó 100 Mrd forint pedig a bankok nyeresége.

Jegybanki számlavezetés (digitális jegybankpénz) bevezetése

Felmerül a kérdés, hogy miért ne tehetné az állam (a jegybank) a számlavezetést és a kapcsolódó szolgáltatásokat közjószággá, megszüntetve így a társadalmilag felesleges párhuzamosságokat, jelentősen csökkentve ezzel a lépéssel a pénzforgalom társadalmi költségeit.

A digitális jegybankpénz bevezetésével a jegybank a kereskedelmi bankokéhoz hasonló számlavezető rendszert üzemeltet, számlát nyit minden lakos és vállalat számára. A felhasználók – az online belépést követően – egyszerű, felhasználóbarát felületet látnak, hasonlót, mint a jelenlegi internetes bankjukban. A jegybanki számlákhoz virtuális – telefonon keresztül használható – bankkártya tartozik, a bankkártya-elfogadó terminálok feladatát egy telefonos alkalmazás váltja fel.

A digitális jegybankpénz bevezetésével, azaz a számlavezetéssel kapcsolatos szolgáltatások közjószággá tételével így a számlavezetés, az utalások és a bankkártyahasználat minden ügyfél számára ingyenes lenne.

Az államnak (a jegybanknak) sem a számlavezető rendszer fejlesztése, sem a kapcsolódó szolgáltatások nyújtása nem okozna különösebb nehézséget, mivel mindkét területen kellő tapasztalattal rendelkezik, illetve választhat kulcsrakész megoldásokat is.

Az Államkincstár több százezer állampolgár számára vezet állampapírszámlát, illetve számol el állami juttatásokat. A jegybank üzemelteti a VIBER és a GIRO pénzügyi elszámolási rendszereket. Igaz, az összes magánszemélyt és vállalatot kiszolgáló számlavezetői rendszer üzemeltetéséhez fejlettebb szoftver lenne szükséges, ilyen szoftver azonban akár kulcsrakészen is megvásárolható.

A modern informatikai rendszerek könnyen skálázhatók, ezért nem indokolt, hogy a jegybank számlavezető rendszerének nagyságrendileg magasabb legyen a költsége, mint egy nagyobb kereskedelmi banknak. A jegybanki számlavezető rendszer megvásárlása vélhetően megvalósítható 10 Mrd forint alatt, vagy alternatívaként felmerülhet a számlavezetői rendszer önálló fejlesztése is.

A kapcsolódó szolgáltatások (például helpdesk üzemeltetése, hivatalos kimutatás kiállítása) szerkezetükben nem különböznek az állam más területeken nyújtott szolgáltatásaitól: például az Államkincstár, vagy a Kormányablakok képesek kiszolgálni az állampolgárokat hasonló területeken.

Ugyanakkor, akár szinergiák is kiaknázhatók; ezért sem indokolt, hogy a jegybanki számlavezető rendszer üzemeltetése és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtása magasabb költséggel járjon, mint egy nagyobb kereskedelmi bank esetén, becslésünk alapján évi 50 Mrd forintnál alacsonyabb összegből megvalósítható.

Digitális pénzforgalom térnyerése

Az elektronikus fizetési módok ingyenessé válása ráadásul elősegíti, hogy a pénzforgalom a készpénz helyett egyre inkább a digitális fizetési módok irányába terelődjön. Nem vagyunk készpénzellenesek, azt gondoljuk, hogy jogos igény az állampolgárok részéről az anonimitás megőrzése bizonyos helyzetekben. Ugyanakkor tény, hogy a készpénzhasználat társadalmi költségei viszonylag magasak a készpénz biztonságos mozgatásával, kezelésével és tárolásával kapcsolatos kiadások miatt. A jegybank számítása szerint egy készpénzmentesebb pénzforgalom mellett a GDP közel 0,4 százaléka, a jelenlegi GDP mellett közel 160 Mrd forint megspórolható.

Így növelhetjük a GDP-t évi 1 százalékkal

A számlavezetés közjószággá alakításával többféle pénzforgalommal kapcsolatos nyereség keletkezhet a társadalom többsége számára:

1. Az állam 100 Mrd forinttal olcsóbban tudja biztosítani a digitális pénzforgalmat, mint a bankok.

2. A társadalom 100 Mrd forint díjkiadást spórol meg a bankokkal szemben.

3. Egy digitálisabb pénzforgalom 160 Mrd forint megtakarítást eredményez társadalmi szinten.

A hatékonyabb pénzforgalom (1. és 3. pont) erőforrásokat szabadít fel, serkentve ezzel a gazdaság növekedési lehetőségeit. A díjcsökkentés (2. pont) vásárlóerőt csoportosít át (vissza) a bankrendszer tulajdonosaitól a társadalom többségéhez. Mivel a többség fogyasztási hajlandósága jóval magasabb, mint a bankrendszer tulajdonosaié, ezért a díjkiadás-csökkenés jelentős mértékben növelheti a fogyasztást. Összességében mindhárom típusú megtakarítás önmagával azonos mértékben növelheti a GDP-t. A számlavezetés közjószággá tételének pénzforgalommal kapcsolatos előnyei így akár évi 360 Mrd forinttal növelhetik a GDP-t, azaz évi közel 1 százalékos többlet GDP-növekedést eredményezhetnek.

A jegybanki számlavezetéssel kapcsolatos kritikák

Az állami (jegybanki) számlavezetéssel kapcsolatban több kritika is megfogalmazódik. Elemezzük ezeket:

Az állam (a jegybank) alkalmatlan erre a feladatra

A szakértők egyik aggodalma, miszerint az állam (a jegybank) alkalmatlan a számlavezetés és kapcsolódó szolgáltatások megszervezésére és minőségi lebonyolítására.

Korábban rámutattunk arra, hogy a számlavezetés és a kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások biztosítása, a feladat szerkezetét tekintve nem bonyolultabb, mint más hasonló állami feladatok végrehajtásánál, ráadásul a szükséges számlavezető rendszer kulcsrakészen megvásárolható.

Anno – amikor az államok elvették a bankoktól a készpénzkibocsátás lehetőségét – sok szakértő aggódott amiatt, hogy a jegybank nem lesz képes minőségi és biztonságos készpénzt előállítani. Végül azonban belátták, hogy a készpénzteremtés nem igényel rendkívüli innovációt, és a jegybank képes a feladat megszervezésére, végrehajtására.

Tekintve, hogy minden kereskedelmi bank, sőt néhány start up vállalkozás is képes a számlavezetés és a kapcsolódó szolgáltatások biztosítására, úgy gondoljuk, hogy ez az államnak (a jegybanknak) is sikerülhet.

A piac jobb megoldásokat biztosít, mint az állam

Egy kapcsolódó kritika, miszerint még ha az állam jól meg is tudná szervezni a számlavezetést, akkor sem szabad korlátozni a verseny szabadságát. A bankok egymással versenyezve rákényszerülnek az innovációra, így egyre jobb szolgáltatásokat egyre olcsóbban nyújtanak.

Érdemes látni, hogy a számlavezetés és a kapcsolódó szolgáltatások területén alapvetően minden bank ugyanazt a szolgáltatást nyújtja. Ahogy felesleges párhuzamos út- vagy áramhálózat kiépítése, úgy feleslegesek és költségigényesek a párhuzamos számlavezetői rendszerek működtetése is.

Ráadásul a jegybank megvásárolhatja és üzemeltetheti ugyanazt a számlavezető rendszert, mint amit a leginnovatívabb kereskedelmi bank használ. A szoftverfejlesztő cég pedig folyamatosan fejlesztheti a rendszert, beleépítve minden olyan új innovatív szolgáltatást, ami megjelenne a kereskedelmi banknál.

A verseny erős költségcsökkentő hatása nem érvényesül a számlavezetés területén, ezért képes a bankrendszer 100 Mrd forint pénzforgalmi nyereség termelésére.

Kockázatos a pénzforgalmi rendszer túlzott koncentrációja

Egy másik megfogalmazott kritika, miszerint a túlságosan központosított rendszerek túlzott kockázatokat hordoznak. Ha egy helyen lenne a számlavezetés és lebénulna a rendszer, akkor az egész ország digitális fizetés nélkül maradna.

Nem kérdés, hogy rendkívül fontos a pénzforgalmi rendszer biztonsága. Ugyanakkor a biztonsággal kapcsolatos kockázatok jelentős részben megvannak a jelenlegi rendszerben is. Például: A bankon kívüli utalások a jegybank – ún. VIBER illetve GIRO – elszámolási rendszerein mennek keresztül, ezek meghibásodása esetén a bankon kívüli utalások nem működnének zavartalanul. A nagy piaci részesedéssel bíró kereskedelmi bankok a lakossági és a vállalati számlák oly jelentős részét kezelik, hogy számlavezető rendszereik meghibásodása a pénzforgalom jelentős részének lebénulásához vezethet.

A jegybank és a bankok tisztában vannak ezekkel a kockázatokkal, és erőforrásokat irányítanak ezek kivédésére. Például, a jegybank és a bankok számlavezető rendszere több, különböző helyen elhelyezett, párhuzamosan működő szerveren fut; ha az egyik szerver meghibásodna, akkor a másik (harmadik) átvenné a működését. A szakemberek különböző válság-forgatókönyveket, alternatív működési rendszereket dolgoznak ki azokra az esetre, ha a hétköznapi működést valami veszélyeztetné (például leállna az internet).

A biztonsági kockázatok tehát ugyanúgy megvannak a jelenlegi rendszerben is, mint egy központosított (jegybanki) rendszerben. A biztonsági szakemberek feladata ezeknek a kockázatoknak az azonosítása és a rendszerek akadálytalan működésének biztosítása, ahogy ezt a jelenlegi rendszerekben is megteszik.

A jegybanki számlavezetés túlzott hatalom-koncentrációt eredményezne

Számos állampolgárban ellenérzést keltene az állami (a jegybanki) számlavezetés bevezetése, mondván, hogy az állam ezáltal ráláthatna a számlaegyenlegükre és minden elektronikus fizetésükre, vagy akár törölheti az egyenlegüket.

Valójában jelenleg sincs technikai akadálya annak, hogy az állam rálásson az elektronikus pénzforgalmunkra: a bankoknak folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségei vannak a jegybank felé, az átutalási rendszerek (GIRO) a jegybank tulajdonában vannak, és vélhetően a biztonsági szolgálatok is be vannak csatornázva a bankokhoz. Az állam technikai értelemben most is megteheti, hogy zárolja a bankszámlánkat, illetve bizonyos esetekben (például adótartozás, pénzmosás gyanúja) meg is teszi ezt.

Mind a jelenlegi, mind a javasolt rendszerben a jogszabályok – nem pedig a technika – védik a magánadatainkat és a tulajdonjogainkat.

Nem időszerű a javaslat, mivel most kerül bevezetésre az azonnali átutalási rendszer

Egy másik, jelenleg aktuális ellenérvelés, hogy a 2020 márciusában bevezetésre kerülő azonnali átutalási rendszer kiépítéséhez a bankok sok erőforrást fektettek be; az azonnali fizetés bevezetésével a díjak csökkeni fognak, és a digitális átállás is felgyorsul majd.

A javasolt jegybanki számlavezető rendszer egyszerűen ráépíthető az azonnali átutalási rendszerre. A jegybanki rendszer bevezetésével a bankok fejlesztési költségeinek egy része valóban elsüllyedt költséggé válik, hasonlóan minden olyan fejlesztéshez, amelyet egy újabb innováció vált fel.

Az azonnali átutalás megvalósulásával ugyan gyorsabbá válnak az utalások, de változatlanul megmaradnak a felesleges párhuzamosságok, illetve továbbra se lenne biztosíték arra, hogy a bankok ne extraprofit ellenében nyújtsák a szolgáltatásokat a vállalatok és a háztartások részére, így pénzforgalmi szempontból nem változna a jelenlegi helyzet.

Összefoglaló érvelés a jegybanki számlavezetés bevezetése mellett

Az állami (a jegybanki) számlavezetés – digitális jegybankpénz – bevezetésével társadalmilag hatékonyabbá és olcsóbbá válik a pénzforgalom; ezáltal a GDP közel 1 százaléka megspórolható, azaz ennyivel magasabb lenne az éves növekedés. A jegybank technikailag képes a számlavezetői rendszer kiépítésére és a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására. Az új rendszer sem biztonsági, sem állampolgári jogi szempontól nem különbözne jelentősen a jelenlegi rendszertől.




PÉNZRIPORT | Blog

A Pénzriport alternatív pénzügyi honlap. A Pénzriport küldetése: ismeretterjesztés a globális pénzügyi rendszer valódi helyzetéről és természetéről, valamint kilépési stratégiák és alternatívák javasolása.

TOP